A Zöld Sasok őrmezőn… Pusztai Lacira, a legendás fradi játékosra emlékeztünk
9 min read
Újbuda, és azon belül Őrmező egyik büszkeségére, Pusztai Lacira emlékeztünk születésnapja alkalmából egy őrmezei társasház bejáratánál elhelyezett emléktábla előtt, ahol 11 évig, haláláig lakott…
A Mai fiatalok közül sokan már nem sokat tudnak a honvédből érkező fradi jobbszélsőről, akit a fradi szurkoló tábora szinte azonnal befogadott és a szívébe zárt. Igazi példaképe lehetne sokaknak, hiszen minden egyes mérkőzésen szívvel-lélekkel vitte előre a Fradit és a magyar válogatottat is. Az ilyen emberekre mondjuk, hogy a csapatért ha kell “meghalt” a pályán, soha nem adta fel, vesztet helyzetekben is ment előre, mint a gőzgép és adott zseniális gólpasszokat pl. Nyilasi Tibinek.
“Küzdeni mindig, feladni soha…”
60 évesen elmondhatom, hogy gyerekkorom gombfoci csatáiban, naná, hogy ott volt a fradi és ott volt Pusztai Laci fotója az egyik “gombbon” De az üllői úti arénában is volt szerencsém látni és drukkolni neki. Nem csak kiváló játékos, de nagyszerű ember hírében is állt, aki közvetlenségével is kivívta a szurkolók szeretetét.
A magyar válogatottban 25 alkalommal szerepelt 1970 és 1979 között és 6 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplő csapat tagja. 1977 márciusában a spanyolok ellen Alicante-ban friss befutó cserejátékosként fejelt gól egy szöglet után. Ugyan ez év áprilisában Budapesten a szovjetek elleni vb-selejtező mérkőzésen Kereki Zoltán az ő hatalmas bedobásából fejelte a győztes magyar gólt. Utolsó válogatott mérkőzésén szintén a szovjetek ellen, Eb-selejtezőn is eredményes volt.
Az aktív pályafutása befejezése után haláláig a Ferencváros labdarúgó-szakosztályának vezetője volt.
Sikerei, díjai
- Magyar bajnok: (1975-76), (1980-81).
- Magyar Kupa: 1976, 1978
- KEK: döntős: 1974-1975
Még ma is itt lehetne velünk Őrmezőn, ha 1987-ben nem történik egy sajnálatos és tragikus autóbaleset.
(Őrmező, Menyecske u. 21 sz. előtt elhelyezett emléktáblánál bárki kifejezheti a tiszteletét Laci emlékére)
1987. július 6-án a családjával balatoni nyaralásból tért haza, mikor az M7-es autópályán Polgárdi térségében a szemközti sávban egy autó defektet kapott és emiatt átrepült a szemközti sávban éppen Pusztaiék Lada 1200-asával frontálisan ütközve. A balesetben Pusztai és felesége azonnal meghalt, a hátsó ülésen utazó két gyermekük és unokatestvérük súlyosan megsérült. A balesetet okozó autó sofőrje és a vele utazó három lengyel autóstopos is szörnyethalt.
Közismert hagyomány, ha egy Fradi szurkoló elhalad autójával Polgárdi közelében -ahol Pusztai László, egykori válogatott futballista tragikus autóbalesetben életét veszítette-, három dudálással adózik a csatár emlékének.
Születésnapja tiszteletére tegnap megemlékeztünk róla néhányan az Őrmezei társasház bejáratánál a Fradi alapítvány segítségével 2021-ben felállított emléktáblánál.
Íme egy rövid pár perces video a megemlékezésről:
A Fradi múzeum igazgatóját és egy másik fradijátékost, “Dodit” kérdeztem Laciról, ajánlom ezt a rövid videót azoknak a fiataloknak a figyelmébe, akik semmit vagy alig valamit tudnak Pusztai Lászlóról, és különösen újbudai fiataloknak, mert legyünk büszkék arra, hogy itt élt haláláig közöttünk egy ilyen csupaszív legendás játékos.
A büszkeségünket sajnos beárnyékolja, amit Junghausz Rajmund, őrmező egyéni képviselője mondott a az emléktábla készítés kálváriájáról a riport elején. Nem is nagyon értettem, hogy mi is történt 2021-ben, ezért a riport után rákérdeztem, hogy mire célzott a riportban Újbuda Önkormányzatával kapcsolatban. Nos elmondása szerint kezdeményezte az emléktábla kihelyezését a kerület vezetésénél, egész pontosan Dr. László Imre polgármesternél, aki ezt kerek-perec elutasította, így ha nem segít 2021-ben a Fradi alapítvány, akkor itt ma emléktábla hiányában maximum a földre helyezhettük volna el a koszorúinkat.
Mivel számomra értelmezhetetlen, hogy egy ilyen legendás sportembernek a kerület ne segítse emléktábla kihelyezését, ezért a tények mentén maradva Junghausz képviselő felhívta a figyelmem a Polgármester úr elutasító levelére, amit saját a képviselői oldalán rakott ki .
Hát többször is el kellett olvasnom, mert igazából képtelen voltam felfogni és megérteni az abban leírtakat. Pontosabban nem hittem a szememnek, hogy már megint sikerült belekeverni a nagy politikát egy sportlegenda előtti tisztelgésbe. Ha valami, akkor ez nem volt méltó Pusztai Lacival szemben.
Azt kell mondjam máltatlan egy ilyen kiváló sportember emlékébe politikát keverni és méltánytalan, hogy pár 10.000 Ft-os költség esetében elvonásokra hivatkozva mond nemet a kérésre a kerület vezetése.
Közismert tény, hogy évről évre egyre nagyobb büdzséből gazdálkodik Újbuda Önkormányzata és jómagam is az elmúlt években nem kevés olyan kiadást, támogatást láttam a költségvetésben, amelyek jelentőségükben nem mérhetőek össze Pusztai László sportért tett tevékenységéhez. Újbudaiként most én szégyelem magam mások helyett, hogy a kerület kölségvetésében a matematikai hibahatárt sem elérő tétel ekkora problémát okozott a város vezetésnek.
De ha már ennyire megroggyantotta a költségvetést a kormány “elvonásai”, akkor mondjuk a 4 alpolgármester közül egy olyan nem volt, aki azt mondta volna, hogy Rajmund semmi gond, kifizetem az egyébként búsás fizetésemből ezt a pár tízezer forintot. 🙁 (igaz ne kérjek lehetetlent, hiszen a szerény fizetésükből még a havi 1000 Ft-os számlavezetési díjukra sem telik, azt is velünk fizettetik ki, mert hát ez már nem fér bele, az egyébként elszámolásra sem kötelezett költségtérítésükbe) Egyébként az Ő fizetésüket egy pillanatig nem érintette a kormány elvonásának terhe, sőt döbbenetes mértékű az egyéb jogcímen felvett pénz a fizetésen túl.
Szomorú, sőt azt kell mondjam döbbenetes ez a fajta pitiánerség. Itt kell emlékeztetnem a helyi politikusainkat, hogy pl. a Hamzsabégi sétányon, amikor az ott élők az egyébként szűkös pénzügyi forrásaik ellenére befizették támogatásukat a POPÉK számlájára, akkor egyetlen ember sem hivatkozott arra, hogy bár örömnmel segítene, de a kormány vagy bárki más által okozott infláció, energiárak emelkedése, stb. miatt erre nincs lehetősége. És azt sem mondta egyikük sem, hogy a Hamzsabégi sétányon lakók közt is minden bizonnyal megtalálható fidesz szimpatizáns tegye már meg, hogy szól a haveroknak dobják össze a pereik költségeinek az árát. A kisgyermekes szülök, a szerény nyugdíjjakkal rendelkezők nem kezdtek el politizálni, hanem az egyébként eléggé üres zsebükbe nyúltak és segítettek. (Itt van kérem tisztelettel a pironkodás ideje, ergo akinek inge, az vegye már magára)
Idén is megrendezzük a Mézes Majálist Gazdagréten, és felmerült, hogy jó lenne a gyerekeket megvendégelni egy kis mézes puszedlivel, de sajnos ennek ára elég borsos lett és a 10 kg édesség ára 30-40.000 FT között mozog. A szervező civilek, mivel soha sehonnan nem kapnak támogatást erre a rendezvényre, ezért feldobták a kérdést, hogy esetleg elosztva a költségeket össze tudnánk-e dobni az összeget. Én nem kezdtem inflációról és elvonásokról beszélni, nem javasoltam, hogy menjünk kuncsorogni az Önkormányzathoz, vagy kérjünk támogatást helyi képviselőktől saját éves keretük (tehát nem is saját pénztárcájuk) tehére (mondjuk erről is tudnék mit írni 🙂 ), hanem azt mondtam a gyerekek mosolya mindennél többet ér, ezért kifizetem egymagam, hogy a többi lelkes civil még sok egyéb felmerülő költségbe tehesse a kevéske pénzét. Természetesen a rendezvényen nem fog készülni velem szelfi, ünnepélyes puszedli átadás sem lesz, bemondva sem lesz, hogy a puszedliket kinek köszönhetik meg a gyerekek, mert ez lényegtelen, a gyerekek öröme és a mosolya a fontos és szerencsére megélhetési politikus sem vagyok. Magát a példát is csak azért írom itt most le, hogy a politikusok, képviselők megértsék végre, hogy van miért szemlesütve járniuk Újbudán.
Bodainé Klotz Adrienn a rendezvény ötletgazdája és egyik főszervezője 5 éve folyamatosan megcsapolja a saját pénztárcáját, pedig ő sem dúskál anyagi javakban, idén pedig betegsége is alapos leckét adott neki költséghatékony gazdálkodásból. (gondolom nem kell leírnom, hogy miért kéynyszerült magánrendelésre és annak finanszírozására) Alapos oka lett volna tehát azt mondnai, srácok idén sajnos nem tudom támogatni a rendezvényt! De még mennyire, hogy alapos oka ! Viszont még csak meg sem említette a problémáját, és inkább önmagától elvonva lehetséges költéseket súlyos tízezrekkel támogatja a rendezvényt idén is. És ha megkérdezi tőle valaki miért teszi: Mert nem politikus és nem álcivil…
“Küzdeni mindig, feladni soha…”
Nagyon nagy baj, hogy olyan világban élünk, ahol karítatív, gyermekeink érdekében szervezett programért is küzdeni kell…
Kedves politikus és képviselő barátaim (barátaim jelző visszavonva), lehet példát venni Andriennről, egy gazdagréti lokálpatriótától, aki egyetlen forint támogatás nélkül is véghez viszi az elgondolását pusztán a gyerekeink öröme, mosolya érdekében. És igen nem az adófizetők pénzéből biztosított képviselői keretéből, hanem a saját megtakarított forintjaiból.
Természetesen, ha most egyesek pironkódnak a politika focipályáján, akkor bűnbocsánó cédula jelleggel nyugodtan be lehet jelentkezni Adriennél, vagy a GKH-nál és fel lehet ajálani a program költségeinek megsegítése érdekében némi aprópénzt.
Pusztai Laci emléktáblájának kálváriája legyen számunkra figyelmeztetés, egyfajta vészcsengő, hogy a politikai mindenbe beletrappol sáros cipővel, és szégyentelen módon ott hagyja a nyomát. A szelfizés az megy ezerrel, a propaganda szövegeket is nyomják a pártok, de ha valamiben nem látnak politikai hasznot akkor lényegtelen, hogy attól tagadunk meg valamit, akire pedig méltán büszkének kellene lenni.