Újbuda megtelt – mondják politikusok is, mégis dübörög az ingatlan biznisz, pedig nem egy bonyolult matematika kiszámolni, hol van a határ…
10 min read
Újbuda megtelt !
mondják ezt egyre többen, és a legutólsó önkormányzati választás alkalmával ez még a kampányszövegeken belül is kiemelt szerepet töltött be, természetesen a Zöld Újbuda, a Klimavédelem és más hívószavak mellett.
Mégis azt látjuk, hogy gombamódra nőnek ki a földből a kerületben az újabb és újabb lakóparkok, olykor több mint 10 emeletes toronyházak, irodaház komplexumok, és ezek bizony nem egy esetben a zöld területek rovására, beleértve akár ősfás területeket is. Madarak csicsergése már lassan csak emlékeinkben él, mert szerencsétleneknek nem marad lassan olyan terület, fa, ahová leszállhatnának, és aminek a környezetében élelmet találnának. A gyermekeink, unokáink számára a madárdal már lehet csak digitális változatban lesz elérhető, ahogy a jó levegő is csak emlékfoszlány fog maradni.
Természetesen most bele lehetne menni abba, hogy a politikusaink példáját követve elkezdjünk egymásra, másokra mutogatni, és azzal érvelni, hogy kinek van megkötve a keze és kinek nincs, hogy kiépített többet, ki vágott ki több fát, ki élte fel jobban a zöld területeket, ki adott ki meggondolatlan, sőt mondjuk ki felelőtlen módon több építési engedélyt a kerületben élők kárára. Elkezdhetnénk utána járni, hogy mely pártok, politikusok, önkormányzati vezetők nevéhez köthető több olyan ingatlanfejlesztés, amihez a műszaki és humán infrastruktúra fejlesztéseket nem követelték meg a beruházótól. (megjegyzem, amint ezt már több cikkben írtam, erről nyilvános kimutatáést készíteni kutya kötelessége lenne bármely önkormányzati vezetésnek, nem azért, hogy magát mentegesse, hanem hogy végre tiszta vízet öntsünk a pohárba, és pontosan tudjuk kik vették el a kerülettől az élhető jelleget)
Azt már jelenlegi önkormányzatunk vezetői is elismerték pl. fogadóórákon a feltett kérdések alapján, hogy például a kerületben közlekedés és parkolás tekintetében katasztrófális állapotok alakultak ki, azt pedig az itt élők saját bőrükön tapasztalhatják, hogy miként állunk óvodai, bölcsődei, vagy általános iskolai férőhelyekkel, vagy mennyit időt kell várni egy vizsgálatra (időpont bejelentkezés) a fehérvári úti rendelőben. Igen volna mit számon kérni, de ez a cikk most nem erre szeretne rávilágítani, hanem arra, hogy nem kell túl bonyolult matek feladatot megoldani önkormányzatunk vezetésének, politikusoknak, vagy épp azoknak a pártoknak, akik többek közt az Újbuda megtelt ! szlogennel kampányoltak, hogy láthassák az állításuk valóság tartalmát, majd ezekre az adatokra támaszkodva, akár lakossági támogatással cselekedjenek.
Akkor segítek a magam egyszerű módján, hogy miként lehetne eldönteni, hogy akkor most megtelt vagy sem, hogy mikor kell, akár lakossági támogatással megtámadni akár a kormányt is, ha újabb építési engedélyeket akarnak ráerőltetni a kerületre. Nézzük a szempontokat:
- Kerületünkben 2016-ban közel 152.000 ember élt, és az elmúlt 5 évben átadott új lakóingatlanokba beköltözőket is hozzáadva, szinte teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy már 160.000 felett a kerület lakosaonak a száma. Ezzel már Pécset, Miskolcot és Szegedet is megelőzve a harmadik legnépesebb település vagyunk az országban, Budapestet is beleszámítva. (már csak Debrecen van előttünk és persze Budapest) Csak a rozsdaövezteben jelenleg már építési engedéllyel rendelkező leendő ingatlanok újabb 20-25.000 emberrel fogják emelni a létszámot a következő 7-8 évben, rendesen megközelítve ezzel már Debrecent is. Különösebb számítások nélkül is jogos a kérdés, hogy mennyire egészséges az, mennyire marad egy kerület élhető, mennyire képes ezt műszaki és humáninfrastruktúrával lekövetni ilyen embertömeg mellett. Mennyire reális, egészséges, elfogadható, hogy Budapesten élők közel 10%-a már Újbudai lakos, miközben 23 kerület van Budapesten, még ha ezek a kerületek mérete eltérő is. Igen nem csak népességre, de területre is a legnagyobb kerületek közé tartozik Újbuda Budapesten belül, de azért a II, III, XVI. XVII, XVIII, XXII, XXIII megelőzi ebben a tekintetben. Ha a népsűrűséget vesszük alapul, akkor persze vannak nálunk rosszabb helyzetben lévő főleg belvárosi kerületek, de azt azért ne felejtsük el hozzátenni, hogy Újbuda zöldövezetnek számított, míg mondjuk a VI, VII, VIII kerület meg nem, ergo az nem jó tendencia, ha lefelé sodródunk a partvonalon.
Ez csak két plakát, de lehetne kitenni ennél többet és nem csak az ellenzéki összefogás részéről, de az előző önkormányzati vezetés propaganda anyagaiból is. Tehát nem csak mi, itt élők állítjuk, hogy Újbuda megtelt, és hogy valamit tenni kell az ellen, hogy rohamtempóban zajlanak az ingatlanfejlesztések, miközben hol van a humán és műszaki infrastruktúra ezzel arányos fejlesztése.
Íme egy beszédes ábra arról, hogy 2000-2005 között hogyan vesztett zöldterületi intenzitásából Budapest és azon belül Újbuda is...
(A teljes tanulmány, amiből fenti képet kivettem ITT tekinthető meg.)
Talán mondanom sem kell, hogy azóta nem lett intenzívebb a zöld terület, sőt a helyzet tovább rosszabbodott. A WHO ajánlása, hogy egy főre eső zöldterület nagyságát minimum 9nm-ben határozza meg, de az ideális az 50nm lenne. Budapest jelenleg éppen csak eléri a 6nm-t és ebben a tekintetben Újbuda sem áll jobban, pedig zöldövezeti jelleg esetén (ami anno hozzátartozott a kerület nevének említéséhez) a Budapesti áltag felett illene lenni. (erről és még rengeteg egyéb információról ITT lehet olvasni.
Nem mellesleg Karácsony Gergely most azt tűzte ki Zöld programjában, hogy azt a 6nm-t 7-re emelje a főváros, amivel továbbra sem leszünk még a fasorban sem minimum szükséges értékhez képest. Kérdés vajon mire alapozza a főpolgármester ezt a “fejlődést”, ha egyre nagyobb tempóban zajlik a még elérhető területek beépítése.
” A magyar jogrend hagyományosan a településre építésügyi típusú területként tekintett, kvázi sok téglára és beépítésre gondolt a töld felületek hátrányára, holott az építésügyi és a környezetalakítási kérdések összefüggnek. A nemzetközi ZI trendekhez is alkalmazkodva a zöldváros típusú fejlesztésekhez az építésügyi szabályozásban szemléletmód váltásra van szükség.”
mindez a fenti “Zöldfelületi rendszerek fejlesztése” című anyagban olvasható, amit az országgyűlés hivatala adott ki.
Ahogy mondani szokás a papír sok mindent elbír…Kérdezem, akkor most hol van a szemléletváltás, legalábbis Budapest és azon belül Újbuda esetében is. Erre eddig több helyről is olyan típusú választ kaptam, hogy a beépítések intenzitásának csökkentésére törekszik pl. Újbuda önkormányzata is az ingatlanfejlesztőkkel. Viszont tény, hogy a kerületben élő lakosok száma folyamatosan növekszik, vagyis az az intenzitás csökkentés, maximum a kerületbe beköltözők számának emelkedésében tud talán apró lassulást elérni, de mondjuk én még ennek sem látom jelét.
Szemléletváltozás kitűzése ide vagy oda, egyenlőre nem látható, hogy az ÚJBUDA MEGTELT ! mondatot komolyan vennénk, jelen helyzetben az érzékelhető, hogy az Önkormányzat az ingatlanfejlesztők csapdájában, vagy satujában van, és mivel jogszerű ráhatás nincs, ezért mindennek örülünk, ami ebből a nem túl rózsás helyzetből kihozható. Persze ha elindulna egy elég hangos tiltakozás Újbuda további beépítése ellen, akkor minden bizonnyal lakossági támogatása is lenne. (ez egyébként lakossági felmérésekkel alátámasztható)
De térjünk vissza a matekhoz, hogyan tudható, hogy megtelt vagy sem Újbuda ?
Nos a létszám adott jelenleg számolhatunk 160.000 emberrel (mint itt lakó) és ehhez illene hozzárakni azoknak a számát, akik naponta ingáznak a kerületben, mint itt dolgozó (na az sem kevés) erre kell vetíteni a különböző műszaki és humán infrastruktúra adatait. ( A jelenleg már kiadott építési engedélyek alapján pedig jó megközelítéssel kiszámolható, hogy az adat a következő 5-10 évben hogyan változik) Tehát pár példával:
Azt tudjuk, mert nyilvános adatként meg is jelent, hogy jelenleg hány darab fizető parkolóhely van a kerületben, azt meg gondolom tudnia kell az Önkormányzatnak, hogy hány darab ingyenes parkolóhely van ezen kívül. A kettő összegét össze kell vetni a kerületben élők gépjárműveinek az adataival, és a kerületbe ingázók gépjárműveinek adatival. (forgalomszámlálás). Így egyből látható lesz, hogy a parkolóhelyek száma, hogyan aránylik a kerületben lévő gépjárművek számához. DE az átlag adat még nem elég markáns, így ezt vetíteni kell adott területekre és időpontokra is, így egyből látható lesz, hogy mondjuk a Szabadság-híd-Petőfi-híd-Újbuda központ háromszög tekintetében és mondjuk reggel 6-9 között hogyan néz ki ez az adat. Így már kimondható, hogy a kerület adott részein és adott időpontokban már túlléptük-e azt a határt, ami miatt kizárólag parkolók hiánya miatt elértük az Újbuda megtelt kategóriát.
Körzeti orvosok tekintetében is ismert adat, hogy jelenleg hány körzeti orvos dolgozik a kerületben, és hogy mennyi az ideális paciens szám egy körzetben. Ez a legegyszerűbb matek, hiszen csak osztani kell az itt élők számát, a körzeti orvosok számával és már látható is, hogy alatta vagy felette vagyunk átlagban az ideális adatnak, azaz elértük-e az Újbuda megtelt szintet. És ez még lefelé torzít, hiszen szabad orvos választás miatt, nem kizárt, hogy nem itt lakók ellátása körzeti orvos szempontból itt van. (elköltözött, de nem túl messzire, és nem akar orvost váltani, itt dolgozik számára egyszerűbb a munka után a munkahely közelében lévő körzeti orvos elérése, stb)
A körzeti orvosokon kívül persze lényeges a rendelők és kórházak terheltsége is, itt is vannak ideális ellátási számok, amikhez viszonyítani lehet, de mondjuk ha kiindulunk az időpont kéréseknél a várakozási időkből, akkor itt aligha fog ideális szám kijönni.
A zöld területi igényt már számolni sem érdemes, hiszen mint fentebb olvasható a WHO minimum ajánlását sem érjük el.
Az óvodai, bölcsődei, iskola férőhelyek száma is pontosan ismert az Önkormányzatnál, és gondolom pontosan ismert az is, hogy kerületben hány család él, adott korosztályokban hány gyermek van a családokban, ezt már csak össze kell vetni, hogy kiderüljön hol tartunk jelenleg a humán infrastruktúra ezen szeletében, azaz ilyen szempontból kimondható-e, hogy megtelt Újbuda.
A közlekedés szempontjából a főútvonalak terheltsége és a kerületből ki és bejutást biztosító utak terheltsége is kimutatható, hiszen létezik forgalomszámlálás, és ebből kiszámolható, hogy mennyi időbe telik mondjuk a kerület mértani központjából eljutni a Petőfi hídig. Arra pedig biztos lehet találni nemzetközi adatokat, hogy mi az ideális utazási idő adott távolságra vetítve, és akkor látható lesz, hogy közlekedési szempontból megtelt-e Újbuda.
A sort még lehetne folytatni, de igazából csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ha komolyan akarja venni bárki, hogy Újbudán meddig lehet növelni az ingatlanfejlesztéseket és ezzel a kerületben élők és dolgozók számának emelését, akkor nem annyira nehéz matematika azokat a számokat generálni, ami igazolja vagy cáfolja, amit a lakosság felé is tett ígéretekben elhangzott, hogy Újbuda megtelt ! Ha tételezzük fel igazolja ezt az állítást, akkor pedig nem lesz nehéz lakossági támogatást kapni, hogy közös tiltakozó akciókba kezdjünk azok felé, akik az építési engedélyek kiadásáért felelősek. Azt gondolom, mi itt élők az akaratot szeretnénk látni, ahogy a klimavészhelyzet tekintetében is annak kikiáltása még egyetlen fát, madarat nem fog megmenteni, ahogy nekünk sem jut ettől jobb levegő. A kerékpárútak fejlesztése önmagában még borzasztóan kevés egy kerületi zöld és/vagy klimastratégiához, különösen ha nem is a legjobb tervezési útvonal mentén valósult meg itt vagy ott.
