Beérni látszik az Újbudai Civil Mozgalmak kitartó és következetes munkája, tegnap megjelent egy a Civil Részvételiségi minimum program Újbudán…
13 min read
Újbuda civil társadalma az elmúlt cirka 2 évben óriásit erősödött, és nem csak a szervezetek önálló munkája, de ezen szervezetek összefogása és közös érdekérvényesítése is. Mára pedig már konkrét porgramok és az Önkományzat felé benyújtott javaslatok vannak, no meg elvárások is a Civil részvételiségről az önkormányzat munkájában.
Egy ideje már próbálkoznak a civilek egyfajta minimum program össeállításával és ezek elfogadtatásával, de azért többnyire falakba ütköztek a képviselő testületnél, most viszont az ellenzéki összefogás egyik erős pártjának a kerületi vezetése fogalmazta meg azt, amit mi is elengedehetetlennek és elkerülhetetlennek tartunk, ha komolyan gondoljuk a párbeszédet Önkormányzat és a civilek között.
Íme a most megjelent állásfoglalás a Momentum helyi szervezetének nevében Lados Tamásról:
“JAVASLAT A CIVIL RÉSZVÉTELISÉG MEGERŐSÍTÉSÉRE ÚJBUDÁN
Az elmúlt években Újbudán valósággal virágzásnak indult a civil társadalom. Színvonalas szakpolitikai munkát végző szervezetek, helyi érdekérvényesítésre szövetkező lakóközösségek, a környezetükért önszerveződően cselekvő csoportok tucatjai működnek ma már szerte a kerületben. Erőfeszítéseiknek hála számtalan olyan ügy és történet kerül az újbudai közélet homlokterébe, amelyekkel a mindenkori politikai döntéshozóknak foglalkozniuk kell.
Új, talán néha szokatlannak is tűnő, ámde jó irányba mutató tendencia a demokratikus fejlődésben, hogy ezek a csoportok helyet követelnek maguknak a lokális közélet alakításában. Mert Újbuda valójában nem a helyi lakosok egymástól elszigetelt tízezreiből, hanem közösségekből áll. Az újbudai közösségek pedig képesek megszervezni magukat, világosan megfogalmazni és képviselni saját érdekeiket. Így akár még fontosabb támaszai lehetnének a választott döntéshozóknak abban, hogy valóban alapos, az érintettek különféle szempontjait összehangolni képes válaszokat tudjanak találni.
Az újbudai lakosság és a civil szervezetek részéről érkező javaslatok becsatornázása, a döntésekbe való bevonásuk azonban nem kis feladat. Szemléletbeli nyitottságra épp úgy szükség van hozzá, mint világos, közérthető keretekre.
Az Újbudai Momentum elnökségével ezért kidolgoztunk egy javaslatcsomagot annak érdekében, hogy a politikai döntéshozatalba való társadalmi beleszólás alapvető kereteit kialakítsuk Újbudán. Hat pontban, hat olyan intézkedést javaslunk, amely révén az Önkormányzat valóban lefektetheti a civil részvételiség alapjait:
1) Könnyítsük meg a helyi népszavazások indítását!
2) Hozzuk létre az Újbudai polgári kezdeményezés intézményét!
3) Indítsunk részvételi költségvetést Újbudán!
4) Vezessük be a társadalmi véleményezést a rendeletalkotás során!
5) Alkossunk Civil rendeletet Újbudának!
6) Nevezzünk ki Civil referenst az Önkormányzatban!
Az egyes pontok részletes kifejtését lásd lentebb. Javaslatainkat természetesen vitaindítónak szánjuk: várunk minden érvet-ellenérvet, kiegészítő és módosító javaslatot vagy akár további ötletet. Írjátok meg ezeket itt kommentben vagy keressetek minket a bp11@momentum.hu címen és gondolkodjunk közösen! 🙂 ”
1.) Könnyítsük meg a helyi népszavazások indítását!
Csökkentsük le a népszavazási kezdeményezéshez szükséges támogató aláírások számát!
Bármilyen hihetetlen, Újbudán ma ma nehezebb helyi népszavazást kezdeményezni, mint polgármesterválasztást nyerni.
A helyi népszavazások kezdeményezéséhez szükséges aláírások minimális számát ugyanis az önkormányzatok saját rendeletben szabályozhatják, a szavazókorú lakosság 10 és 25 százaléka között. Újbudán pedig ez az érvényességi küszöb évtizedek óta a lehető legmagasabb, 25 százalékon áll. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – a 2019-es választói névjegyzék adatai alapján – mintegy 27 ezer aláírást kell összegyűjteni, mindössze 30 nap leforgása alatt. Csak érzékeltetés képpen: ez több, mint ahány szavazatot a polgármesteri versenyben második helyezett Hoffmann Tamás kapott a 2019-es önkormányzati választásokon.
27 ezer aláírás összegyűjtése még egy erős pártszervezet számára is embert próbáló, kőkemény feladat. Egy valóban lakossági kezdeményezésre induló, önszerveződő gyűjtést sikerre vinni pedig szinte reménytelen vállalkozás. A jelenlegi szabályozás tehát lényegében ellehetetleníti azt, hogy az újbudaiak közvetlen módon döntsenek az újbudai nyilvánosságot leginkább megosztó kérdésekről.
A helyzet azonban egy egyszerű rendeletmódosítással orvosolható a küszöb lehető legalacsonyabb, tehát 10 százalékosra szállításával. Ez még így is mintegy 10.900 db összegyűjtendő aláírást jelentene – tehát attól nem kell tartani, hogy ezután havi rendszerességgel jönnének a helyi népszavazások. A küszöb minimálisra csökkentése ugyanakkor látványos gesztus lenne az Önkormányzat részéről a lakosság felé, amely bizonyítaná: ha az újbudaiak igazán fontosnak tartanak egy ügyet, arról közvetlenül is dönthetnek. a legfontosabb kérdésekben valóban az újbudaiaké lehet a döntő szó.
2.) Hozzuk létre az Újbudai polgári kezdeményezés intézményét!
Az újbudai képviselőtestület legyen köteles napirendre venni az újbudaiak által nagyban támogatott témákat, ügyeket!
A lakosság és a civil szervezetek részéről gyakran felmerül a jogos igény, hogy valamilyen témával vagy kérdéssel foglalkozzon a kerületi képviselőtestület. Ezért is sajnálatos, hogy a kormány még a 2010-2014-es ciklus során eltörölte az úgynevezett népi kezdeményezés intézményét országos és helyi szinten egyaránt. A helyi népi kezdeményezés lényege ugyanis az volt, hogy meghatározott számú támogató aláírás összegyűjtése esetén, a képviselőtestület köteles volt napirendre venni és tárgyalni a petíció tárgyát.
Az intézményt azonban a Fővárosi Önkormányzat nemrégiben újraélesztette polgári kezdeményezés néven. Ennek keretében most minden 14 év feletti budapesti lakos, egy ügyfélkapus azonosítással működő petíciós oldalon keresztül indíthat, illetve támogathat polgári kezdeményezéseket. Amennyiben pedig 10.000 támogató aláírás összegyűlik, úgy a Fővárosi Közgyűlés tárgyalni is fogja azt. (Míg ha a 10.000 aláírást nem, de az 1.000 támogatót eléri a petíció, úgy a főváros vezetése legalább főpolgármesterhelyettesi szinten köteles fogadni a petíció kezdeményezőit és írásban közölni álláspontját a kérdést illetően.)
Ezt a rendszert szinte egy az egyben át lehetne venni Újbudán is – természetesen egy alacsonyabb, például 1.000 fő támogatói aláírást igénylő küszöbbel. Ezzel egyrészt lehetővé válna, hogy az újbudai polgárok felhívhassák a döntéshozók figyelmét a számukra fontos témákra, másrészt pedig olyan eszközt adva az Önkormányzat kezébe, amellyel hiteles és ellenőrizhető képet kap az egyes ügyek valós és valóban helyi társadalmi támogatottságáról.
A Fővárosi Önkormányzat petíciós oldalát itt nézhetitek meg:
https://peticio.budapest.hu/about
3.) Indítsunk részvételi költségvetést Újbudán!
Legyen forrás az újbudai ötletek, kezdeményezések közvetlen megvalósítására!
A politikai döntéshozatalba való beleszólás legegyértelműbb formája, ha közvetlenül az állampolgárok dönthetik el, hogy mire fordítsák a közpénzeket. Ennek már több helyen jól működő formája – például a Fővárosban, de egyébként Józsefvárosban és Óbudán is – a részvételi költségvetés intézménye.
Ennek nagyon leegyszerűsített lényege, hogy az adott önkormányzat az éves költségvetéséből elkülönít egy bizonyos összeget, majd meghirdet egy kvázi ötletpályázatot, a lakosok pedig szavazhatnak a beküldött ötletekre, hogy melyik projekteket szeretnék megvalósulni látni az adott évben.
Kézenfekvő lenne Újbudán is bevezetni ezt, hiszen ez egy olyan intézmény, amely egyrészt beleszólási lehetőséget ad a lakosságnak a fejlesztésekről szóló döntésekbe, másrészt pedig egy kifejezetten hatékony ötletládaként is funkcionál, ami felszínre hoz számtalan hasznos jobbítása igényt a városban.
Így zajlik a részvételi költségvetés folyamata Józsefvárosban:
https://reszvetel.jozsefvaros.hu/
4.) Vezessük be a társadalmi véleményezést a rendeletalkotás során!
Ne utólag értesüljenek az újbudaiak a hozott döntésekről! Legyen része a rendeletalkotási folyamatnak a konzultáció!
A lakossági bevonás fontos mércéje, hogy a politikai döntések mekkora hányadát előzi meg társadalmi véleményezési eljárás, valamint hogy döntéselőkészítés mely szakaszában történik ez meg. Ennek újbudai erősítése érdekében mindenekelőtt szükségesnek tartjuk, hogy – miként azt több önkormányzatnál is bevett gyakorlat már –, hogy a rendeletalkotási folyamat kötelező elemévé tegyük a társadalmi egyeztetést.
Ennek leggyakrabban alkalmazott eljárása vázlatosan a következő:
a. Az önkormányzat honlapjának erre kialakított részén közzéteszik a rendelettervezetet
b. A megadott határidőig (például egy vagy két héten keresztül) e-mailen lehet észrevételeket és módosítási javaslatokat fűzni az adott rendelethez.
c. Az előkészítő hivatali egység a beérkezett észrevételeket továbbítja a döntéshozóknak.
d4. A beérkezett észrevételek kivonatolt és csoportosított összefoglalóját, benne az azokra adott válaszokkal és indoklásokkal (mi került elfogadásra és miért, mi nem és miért nem) pedig csatolják a végső testületi előterjesztéshez.
Hasonló véleményezési folyamatot Újbudán is meg lehet honosítani, majd ezt fokozatosan kiterjeszteni az önkormányzati döntések szélesebb körére is, például koncepciótervek vagy pályázati kiírások során.
Példa a véleményezési eljárásra a Fővárosi Önkormányzatnál:
https://einfoszab.budapest.hu/list/rendelettervezetek-tarsadalmi-egyeztetese
5.) Alkossunk Civil rendeletet Újbudának!
Legyen tiszta helyzet az együttműködés keretei tekintetében is!
Az újbudai civil szervezetek számának folyamatos növekedése és közéleti aktivitásuk erősödése miatt, a jövőben mindenképp szükséges szabályzati kereteket is adni az Önkormányzat és a szervezetek közti kommunikációnak és információáramlásnak. Vagyis meg kell alkotni egy civil rendeletet, amely világosan szabályozza ennek kérdéseit és rögzíti a civil szervezetek kerületi jogköreit.
Ennek tartalmát tekintve, itt is követendő példaként tekinthetünk a Fővárosi Önkormányzatra, ahol 2021-ben indították el saját „civil adatbázisukat”, amelybe bármely budapesti székhelyű szervezet szabadon regisztrálhat és megjelölheti, hogy mely szakterület(ek) iránt érdeklődik. A Fővárosi Önkormányzat pedig az adott területet érintő rendelet- és koncepciótervezeteket, javaslatokat előzetesen mindig megküldi ezeknek a szervezeteknek véleményezésre. Ugyancsak szakterületek szerint a Főváros igyekszik tematikus civil munkacsoportokba összefogni az azonos területen működő szervezeteket és egyfajta tanácsadó testületekként támaszkodni munkájukra, javaslataikra.
Ezt a rendszert Újbudán is érdemes lenne meghonosítani. Ugyanakkor a helyi viszonyokhoz és igényekhez illeszkedve, érdemes lenne a helyi civil szervezetek által önszerveződő módon már létrehozott Újbudai Civil Tanácsára is támaszkodni ebben – például a tematikus munkacsoportok felállítása során, vagy olyan formában, hogy az önkormányzat a Tanácsba való belépésre ösztönzi a kerületi szervezeteket.
A Fővárosi Önkormányzat civil rendelete és adatbázisa a gyakorlatban:
https://budapest.hu/Lapok/2021/civil-adatbazis.aspx
6.) Nevezzünk ki Civil referenst az Önkormányzatban!
Valós célokért áldozni kell. Legyen dedikált erőforrás az önkormányzatban a megvalósításra!
A fentiekben részletezett részvételiségi eszközök megszervezése és működtetése természetesen jelentős hivatali munkamennyiséget vonna maga után. Ennek ellátására mindenképp szükséges lenne egy vagy több főállású munkatárs felvétele. Más önkormányzatok – például az I. kerület vagy a Főváros – mintájára ezért Újbudán is szükséges lenne létrehozni egy, az önkormányzati-civil kapcsolatok intézésére dedikált hivatali egységet.
A kerületi civil szervezetek által megfogalmazott igényt – miszerint egy ilyen civil referens kiválasztásába beleszólást igényelnek – úgy látjuk megvalósíthatónak, ha a kiválasztás nyílt pályázat útján történik és a jelentkezők közül a pályázati kiírás előnyben részesíti azokat, akiket valamely újbudai székhelyű civil szervezet ajánlott.
Szerkesztői lábjegyzet:
Az Újbudai Civilek a Momentum felvetéseit támogatják, mivel többek közt ezeket vártuk, várjuk az Önkormányzattól, illetve a képviselő testület teljes tagságától pártállástól függetlenül. Remélem ez a javaslat azt mutatja, hogy talán kezd mindenki rádöbbenni, hogy a civilek bevonása nélkül nem lehet, nem érdemes a kerületet irányítani, hiszan a kerület rólunk, itt élőkről szól, így az a minimum, hogy beleszólhatunk azokba a folyamatokba, döntésekbe, amelyek rólunk, az életkörülményeikről, a környezetünkről szólnak.
Természetesen nagyon örülnénk annak, ha ezt vagy a visszajelzések után ennek módosított változatát be is nyújtanák a Momentum önkormányzati képviselői a képviselő testületnek, és az sem lenne hátrány, ha egy programhoz megjelenne egy elképzelt megvalósíthatósági időpont, időkeret, mert sajnos olyan ötleteket már láttunk, ami nekünk szólt, de sosem valósult meg.
Megragadva az alkalmat egyben kiegészíteném, folytatnám a minimum programot azzal, hogy az éves közmeghallgatást negyedévessé tegyék, mert sok esetben amiről beszélni, egyeztetni szeretne egy Újbudai az Önkormányzat vezetésével, az okafogyottá válik, mire végre elérkezik az év végi közmeghallgatás időpontja.
És mi következik, amikor a cikket elolvassák képviselők vagy épp itt élők ?
Nincsenek illúziom, hiszen voltam én már fidesz troll, az ellenzék szekerét toló elitista, a mi hazánk csicskása, nem is oly rég putyin hívő, így különösebben nem zavar, ha most valamilyen ötletes jelzővel megáldott momentumos akárki leszek. Nem csak, hogy nem zavar, egyenesen szórakoztat, még akkor is, ha az ilyen jelző osztogatások elég szegényes, együgyü gondolkodást mutatnak megalkotóikról. A Lokálpatrióta továbbra is a kerület független hírportálja és nem valamelyik oldal, vagy párt szócsöve, ha az Újbudaiak érdekében cselekszik valaki azt épp úgy igyekszem megírni, ha tudok róla, mint azt is ha éppen fordítva az itt élők érdekeivel szembe megy valaki. Persze értem én, hogy ha a politikai ellenfelünkről ír a Lokálpatrióta azt üdvözöljük, sőt akár még idézzük is, de ha éppen mi vagyunk terítéken, akkor egyszerűbb valamelyik fentebb idézett jelzőt rákasztani a hírportálra. Azt is százszor leírtam már, hogy ha bárki nyilatkozni vagy cáfolni akar, akkor nyitva a kapu vágatlanul megjelentetem, de hogy ezzel eddig hányan éltek ?? Hát nagyjából hasonlóan szomorú eredményről írhatnék, mnt a legutóbbi önkományzati közvélemény kutatáson a képviselőink ismertségéről.
Egyébként pedig jövőhéten testületi ülés lesz, így itt a lehetőség, hogy bármelyik párt benyújtson valamilyen hasonló civil részvételiség minimum programot megvitatásra, vagy akár a momentum anyagából is merítve újra beterjessze szavazásra a civil referens kérdését, ha már egyszer ezt megvétózták, mert mi bizony ezt továbbra is fontosnak tartjuk, függetlenül attól, hogy a 17 képviselő, mint azt megtudtuk egyben civil referens is.
