Miközben növekedett a bevételünk a jövedelemnövelő intézkedések kapcsán 2022-ben, közben a lehető legrosszabb módon fektetjük ezt be…
3 min read
Jövedelemnövelő intézkedések hatására 1975 milliárd forint többlet bevétel keletkezett a magyar embereknél 2022-ben eddig, ebből összességében nettó 1112 milliárd forintnyi „friss” megtakarítás keletkezett, de vajon hová tettük, fektettük be azt a pénzt ?
A lakossági megtakarítások fele olyan eszközökben hever (bankszámla, készpénz, lekötött betét), amelyeknél jellemzően esély sincs arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben megőrzik a reálértéküket. Nem csoda tehát, hogy bár nominálisan 1,4%-kal több megtakarításunk volt március végén, mint három hónappal korábban, reálértéken mintegy 2,7%-kal „lettünk szegényebbek” egy negyedév alatt. A választások előtti egyszeri állami kifizetések nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de ezek sem robbantották fel a megtakarítások piacát: az első negyedév el nem költött, 1112 milliárd forintnyi friss megtakarításainak a 86%-a készpénzben vagy bankszámlán maradt, a kockázatvállalóbb eszközök közül pedig csak tőzsdei részvényekbe áramlott érdemben több tőke most, mint egy évvel ezelőtt.
Legnagyobb összeget folyószámlán, állampapírban és készpénzben tart a magyar lakosság, ezek közül egyedül az állampapírok egy részénél működik az inflációvédelem, de nem „valós időben”: mivel az előző éves infláció alapján határozzák a PMÁP, a PEMÁP és a Babakötvény hozamát is, a meredeken emelkedő infláció időszakában ezek sem biztosítanak folyamatosan pozitív hazai reálhozamot.
Ez pedig azt jelenti, hogy hiába a plusz forrás a lakosság nagy többségének fogalma sincs mit kezdjen vele, pontosabban mit kezdjen ezzel megtakarításkánt, ha nem költi el azonnal pl valamiylen fogyaszttási cikkre, ezért marad ott a bakszámlákon, vagy még extrémebb esetben odahaza a párnacihában készpénzben.
Elmondható, hogy az első negyedévben keletkezett nettó 1112 milliárd forintnyi „friss” megtakarításból március végéig 504 milliárd forint folyószámlán, 452 milliárd forint pedig készpénzben maradt, e kettő együttes aránya pedig 86% volt. Ebből is látszik, hogy nagyon hiányzik a tananyagból hazánkban a pénzügyi, befektetési és biztosítási alapismeretek.
A portfolio.hu által megtakarításnak tekintett eszközök teljes állománya 43 142 milliárd forint volt, ami szintén 1,4%-os bővülést jelent három hónap alatt. Az év első három hónapjában bekövetkezett mintegy 4,3%-os fogyasztói áremelkedéssel korrigálva azonban ez 2,7%-os csökkenést jelent, ennyivel csökkent az első negyedévben a megtakarításaink reálértéke. A következő negyedévben pedig magasabb foygasztói ármelkedést fogunk tapasztalni várhatóan.
Az orosz-ukrán háború miatt turbulens és nagy árfolyameséseket is hozó időszak volt az első negyedév, amely március végére sem jutott nyugvópontra, így a tőzsdei részvények, az életbiztosítások, a nyugdíjbiztosítások és a befektetési alapok negatív átértékelődése is nagyobb volt, mint a nettó tranzakciók pozitív összege. Vagyis összességében nagyobbat buktak a megtakarítók (döntően nem realizált veszteségként), mint amennyit friss összegként ezekben elhelyeztek.
Tanulság…. Itt az ideje elgondolkodni azon, hogy a meglévő plusz forrásainkat helyesen, értékállóbban fektessük be, a meglévő befektetéseinket pedig a szükséges mértékben átdivirzefikáljuk, ráadásul az egyre magasabb infáció tovább csökkenti a megtakarításaink reál értékét vagy mint látható a befektetési forma függényében minuszba viszi.
