Változtatási tilalmat rendeltek el a Kelenföldi Városközpont területére.. OK, de hogyan tovább? Akkor most felújítás vagy sem ?
9 min read
Az épületegyüttes – melynek a Tétényi úti üzletközpont is része – sorsa tavaly került napirendre, amikor pályázatot hirdettek az értékesítésére, ám ezt azóta eredménytelennek nyilvánították. A mostani moratórium a polgármester szerint közérdeket szolgál, célja a visszafordíthatatlan változások, a terület olyan módon történő beépítésének megelőzése, amelyek ellentétesek lehetnek a jövőben megalkotandó, új építési szabályzattal. -jelent meg az épiteszforum.hu oldalon
Az újbudai képviselőtestület döntése alapján változtatási tilalmat rendelnek el a Kelenföldi Városközpont területére – derül ki a kerület Facebook-oldaláról. Mint írják: a Fővárosi Önkormányzat álláspontjával összhangban határozottan kinyilvánították szándékukat arról, hogy a 2017-ben elfogadott, intenzív beépítést lehetővé tévő építési szabályzat szerinti épület nem építhető fel ezen a területen. “A most bevezetett moratórium egyben biztosítja annak lehetőségét, hogy az épület fő tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat részleteiben felül tudja vizsgálni az épülettel kapcsolatos terveit, alternatív megoldásokat dolgozzon ki az esztétikai és műszaki értelemben egyaránt leromlott épület megújítására, amelyet követően a környéken élők és a Fővárosi Önkormányzat bevonásával sor kerülhet az ingatlanra vonatkozó, lényegesen mérsékeltebb beépítést lehetővé tevő, új építési szabályzat elfogadására”, áll a bejegyzésben.
A lényeg mindig a részletekben rejlik, ezért elsőként azt kellene tisztázni, hogy mit ért a Fővárosi Önkormányzat a “Megújítás” szó alatt, mivel az pont úgy jelentheti az épület felújítását, mint a részleges vagy teljes bontását, maximum innentől már nem a cirka 9-10 emeletes beton szörnyekben gondolkoznak. A második verziót sejteti a következő mondat is, miszerint mérsékeltebb beépítésről ír kerületünk Önkormányzata, márpedig a mérsékelt beépítés alatt szerintem egyértelműen nem a felújítás gondolata kerül előtérbe, hanem a bontás és építés, még ha az mérsékeltebb is. A júniusban megkezdett civil egyeztetést követően is előtérbe kerültek olyan “érdeklődő” felvetések tisztviselőktől, hogy mit szólunk, miként reagálunk egy négy szintes verzióhoz, és mivel ezeknél a felvetéseknél a ráépítés még véletlenül sem hangzott el, ez megint arra enged következtetni, hogy továbbra is a bontás, majd építés a most konkrétan még ki nem mondott végcél. Ráadásul a Fővárosi ÍÖnkorméynzat sokszori próbálkozásaink ellenére egyelőre nem fogadta a civil szervezeteket ebben a kérdésben. Vajon miért is ?
Amit továbbra sem értünk mi civilek, hogy miért nem akar senki belekezdeni egy állapot felmérésbe, na nem ránézésre és hasra ütésre, amint azt az egyik Önkormányzati magas beosztású tisztviselő említette nekem személy szerint, mert szerinte az teljesen egyértelmű számítások nélkül is, hogy olcsóbb vagy divatos szóval költséghatékonyabb új építése, mint egy meglévő felújítása. Ezt a mondatot szakmai környezetben erősen megmosolyogták, de annyi realitása mondjuk tényleg van, hogy ha felújításra kerülne sor, azt a tulajdonosnak, tehát a két Önkormányzatnak kellene elsődlegesen megoldani források tekintetében, míg az épület lebontása esetében ez a költség, csak új építés címszóval a vásárlót terhelné. Ha innen nézem, akkor érthető, hogy a két Önkormányzatnak a lehető legkényelmesebb és költséghatékonyabb megoldás , ha megszabadulnak az ingatlantól, így költség gyakorlatilag nincs, bevétel meg van, igaz egyszeri. Ezt persze minden épületre el lehet mondani, nem csak a Városközpontra, így ezt a logikát követve már semmilyen ingatlan vagyona nem lenne a kerületnek, lenne viszont egyszeri pénzbevétel, amit aztán jól el lehet költeni bármire, természetesen jó dolgokra is, bár ez alatt most nem a dadusok bérének kifizetését értem, ahogy ezt anno meg lett fogalmazva, mint ok az eladás mellett. Átgondolandó tehát, hogy a családi ékszereket gyorsan eladjuk, aztán meg később majd lesz ami lesz, vagy tudunk észszerűbben is gondolkozni, és saját vagyonunkat nemcsak és kizárólag az eladásból hasznosítani. Na most mondhatná valaki, hogy milyen szerencse, hogy a helyi népszavazás elindításának alsóküszöbét épp a napokban 25%-ról 15%-ra mérsékelte a testület, de mint tudjuk Lados tamás eredeti beadványét felülírta a saját párttársa, és így nem 10, hanem 15% állt a beadványban. Pont a kelenföldi Városközpont ügye világít rá miért is fontos ez az 5%, miért is tettek meg mindent bizonyos körökben, hogy a 10%, 15% legyen. Mert a Városközpont közvetlen környezetében a Petíciók aláírok száma 13.500 körül volt, ami több mit 10, de kevesebb, mint 15%, így ha hirtelen felerősödne a bontás gondolata és népszavazással szeretnének védekezni a helyiek, akkor ez alapján van esély rá, hogy elbukna a kezdeményezés
Anno az benne volt az ingatlan értékesítési pályázatban is, hogy “Budapest Főváros Önkormányzata célja a pályázat kiírásával a minél magasabb vételár elérése volt, Újbuda Önkormányzata szándéka pedig az, hogy a meglévő városközponti jellegű funkciók korszerűsítésével, fejlesztésével, átalakításával egy új modern, színvonalas, élő és élhető, a lakókörnyezet minőségét is emelő városközpont alakuljon ki”. Cél volt továbbá, hogy megmaradjanak a megszokott kereskedelmi, szolgáltató közösségi és művelődési rendeltetések, valamint passzázsokkal felszabdalt, átjárható publikus terek jöjjenek létre. Azért azt be kell látnunk, hogy tavalyhoz képest a Fővárosi Önkormányzat anyagi helyzet, forrás hiánya jelentősen romlott, így nagyon nem lepődhet meg senki, hogy ha ez a cél továbbra is megmaradt, mégha most úgy is tűnik, mintha visszavonulót fújtak volna.
És itt érkezünk el a mostani döntéshez, a változtatási tilalom elrendeléséhez.
A területre most érvényes KÉSZ szabályozás szerint az ingatlan övezeti besorolása Vi-1-XI-09, a beépíthetőség mértéke 80 százalék, az épületmagasságot 12 és30 méter között határozták meg, a szintterületi mutató 3, a minimális zöldfelület nagysága 12,5 százalék. Mint megjegyzik, ezek a mutatók “nagy intenzitású és funkcionálisan csak kis mértékben korlátozott beépítést tesznek lehetővé, melyet sem az önkormányzat, sem a civilek nem támogatnak”.
“Annak érdekében, hogy e kiemelten fontos terület jövőképének meghatározása alapos mérlegelés, a többségi tulajdonos Fővárosi Önkormányzat, valamint a környékben élők érdekeinek figyelembe vétele mellett, lehetőleg széleskörű konszenzus alapján történjen meg, a terület beépítési előírásainak kidolgozására megfelelő időt kell biztosítani. Mindezen előzmények alapján úgy ítélem meg, hogy a Kelenföldi Városközpont területe városrendezési szabályrendszerének meghatározásáig az érintett telektömb területére változtatási tilalom elrendelése lenne indokolt” – részletezte a polgármester, hozzátéve, hogy a tilalom elrendelése “közérdeket szolgál, annak célja a visszafordíthatatlan változások, a terület olyan módon történő beépítésének megelőzése, amelyek ellentétesek lehetnek a megalkotandó építési szabályzattal”. A változtatási tilalom a készítés alatt lévő építési szabályzat hatályba lépéséig maradhat hatályban.
Értem én, de akkor most kitől is védjük meg az épületet a változtatási tilalommal? Önmagunktól ? Hiszen a tulajdonos a két Önkormányzat, így alapvetően csak az tudna változtatni, akik elrendelték a változtatási tilalmat, ez olyan róka fogta csuka esete… vagy ép az bújik meg a háttérben, hogy Újbuda Önkormányzata attól tart a Főváros eljuthat egy olyan helyzetbe a források hiánya miatt, amikor felrúghatja a most barátságos közös gondolkodást és meghirdeti önállóan a saját 80%-át ?
Egy biztos, a Városközpont jövője továbbra sem oldódott meg, sőt szinte csak egyre rejtélyesebb, hogy ki mit is akar a háttérben, és ezt hogyan szeretnék átvinni a civil szervezeteken. Az is tény, hogy a Kelenföldi Városközpont ügyében elindult Önkormányzat és Civilek közti párbeszéd bár több alkalmasra volt tervezve, de egyenlőre rögtön az első találkozó után elakadt, és az első találkozón csak a Civilek elképzelése, javaslata derült ki, az Önkormányzat részééről viszont szó szerint semmi. Ezt a következő, július eleji találkozóra ígérték, ami azóta sem történt meg, pedig már szeptember van,. Már az első találkozón felvetettük, hogy a civilek és az Önkormányzat hozzon létre egy munkacsoportot, akik megkezdik az épület műszaki állapotának felmérését, majd bekérnek ajánlatokat, akár több évre, több fázisban elvégzendő munkákra, hogy a költségek is szétoszthatóak legyenek éves költségvetések között. Erre sem ott, sem azóta nem volt reakció a másik oldalon, ez is arra enged következtetni, hogy még elvi szinten sem akar foglalkozni senki a felújítás lehetőségével.
Itt tartunk most, gyakorlatilag ezt az ideiglenes változtatási tilalmat leszámítva semmivel nem jutottunk előbbre, mint ahol egy éve tartottunk, a párbeszéd ebben a kérdésben pedig láthatóanvakvágányra került, (lehet csak ideiglenesen, de még erre vonatkozóan sem kaptunk visszajelzést) nem kizárt , hogy a jelenlegi Önkormányzati ciklusból hátralévő nem egészen 2 évben ez az üyg még sokszor előtérbe fog kerülni sok féle változatban,. pedig a lakosság részéről már két különböző felmérés is azt igazolta vissza, hogy az ott élők túlnyomó többsége felújítást szeretne és nem lebontást, új építéssel. Nyugodt tehát továbbra sem lehet senki, de állítólag az élet attól szép, hogy izgalmas … 🙂 Azért a szívinfarktusig ne jussunk el…
