Gyors ütemben mutálódik a koronavírus, vajon a vakcinagyártók hogyan tudnak ezzel lépésttartani ?
6 min read
A koronavírus mutálódik. Ezt már egy ideje biztosan tudjuk, a részletek azonban nem teljesen világosak.
Erről jelent meg egy nagyon tanulságos, a vírus természetének megértésében segítő cikk az indexen:
A világjárvány Kínából indult, és az első hullám idején a vírusminták jól nyomon követhetően tükrözték is ezt. A vizsgált esetekben Kínán kívül is gyakorlatilag ugyanaz volt a vírus felépítése, genetikája, ami kezdetben nem is változott.
Ez azonban ma már nem így van. A fertőzések nagy többségét már egy a kiinduló vírushoz képest megváltozott gén, és ami fontosabb, aminosav-, illetve fehérjeszerkezetű vírus okozza. A járvány második, illetve néhol már harmadik hullámában a D614G kódra hallgató mutáns vírus terjed.
Az új, rendkívül gyorsan terjedő variáns nemcsak szerkezetében, hanem tulajdonságaiban is különbözik az eredetitől:
GYORSABBAN KÉPES AZ EMBERI LÉGUTAKBAN SZAPORODNI, ÉS NAGYOBB HATÉKONYSÁGGAL IS FERTŐZ.
A betegség lefolyása (még) nem különbözik lényegesen, de a terjedése, amint azt mindennap halljuk és látjuk is, jelentősen felgyorsult. Ez persze alapvető kérdéseket vet fel a vírus megelőzésére a kezdetektől fogva fejlesztett vakcinák hatékonyságával szemben is: ezek kifejlesztését nagy sietséggel, gyakorlatilag a vírus genetikai szerkezetének megállapítása után azonnal elkezdte a tudomány és a gyógyszeripar, soha nem látott összefogással.
A kérdés igazából az, hogy ha azóta mutálódott a vírus, és ez a mutáció elég jelentős volt ahhoz, hogy a fertőzés és a járvány lefolyását alapvetően befolyásolni tudja, akkor vajon megváltoztatta-e az ellene készült védőoltások és mesterséges úton előállított antitestek hatékonyságát is?
Elég ha az influenzavírus példáját vesszük: sok védőoltással ellentétben az influenza elleni nem ad élethosszig tartó védettséget. Ennek oka pedig nagyrészt a vírus heterogenitása, illetve rendkívül gyors mutációs rátája. Az oltásokban levő vírustörzseket ezért szinte minden évben cserélni kell, időnként pedig teljesen új variánsok alakulnak ki, mint például az 1968-as influenzapandémia alatt, amely több millió ember halálát okozta.
Mi a helyzet tehát a Covid–19 kórokozójával, az új típusú koronavírussal, tudományos nevén SARS-CoV-2-vel? Évente kell majd oltani ez ellen is? Vagy még gyakrabban?
A válasz jelenleg – és a hangsúly itt a jelenlegen van –, hogy a már mutálódott és most domináns mutáns ellen,
ÚGY TŰNIK, VÉDENI FOGNAK A JELENLEG FEJLESZTETT (ÉS MÁR GŐZERŐVEL GYÁRTOTT) VAKCINÁK.
Az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös fejlesztése, amellyel már Nagy-Britanniában oltanak is, és milliószámra készül folyamatosan, olyan antitesteket generált a vizsgálatban részt vevő emberekben, amelyek képesek kötődni a mutálódott koronavírus tüskefehérjéjéhez is. Ez a fehérje felel a vírus emberi sejtekhez való kötődéséért és azokba való bejutásáért, így hát az oltások döntően ezt célozzák meg.
A cég fejlesztői már most hangsúlyozzák, hogy az ő technológiájukkal bármikor módosítható az oltóanyag, ha a vírus újabb változata jelenne meg, amely ellen már nem véd a most gyártott vakcina.
Ez minden bizonnyal igaz lesz a másik, engedélyezéshez közel álló vakcina, az amerikai Moderna által fejlesztett oltásra is, mivel alapvetően hasonló megoldáson alapul, vagyis a vírus örökítőanyagának (RNS) egy részét juttatja a testünkbe, ami ennek alapján legyártja a vírus emberi sejtekbe történő bejutásáért felelős tüskefehérjét, amit az immunrendszer felismer és antitesteket készít ellene. Ezek pedig megvédenek bennünket egy valódi vírusfertőzés ellen.
Ettől jelentősen eltér a kínai út: a Sinovac gyár vakcinája a teljes koronavírust juttatja a szervezetünkbe, elpusztított formában.
ENNEK AZÉRT LEHET JELENTŐSÉGE, MERT ÍGY NEMCSAK EGY KONKRÉT VÍRUSFEHÉRJE, A FENT EMLÍTETT TÜSKEPROTEIN ELLEN KÉSZÍT AZ IMMUNRENDSZERÜNK ANTITESTEKET, HANEM A KORONAVÍRUS MINDEN KOMPONENSE ELLEN.
Így elviekben, ha a tüskefehérje mutálódna is, még mindig van esély a vírus semlegesítésére más ellenanyagok segítségével. A teljes vírust tartalmazó vírusok ezenfelül általában nemcsak az antitesttermelés, hanem az ún. sejtes immunitás terén is erőteljesebb választ képesek kiváltani. A kínai gyártó ugyanezen az elven készített vakcinát 2006-ban az akkor ugyancsak világjárvánnyal fenyegető H5N1 madárinfluenza ellen is.
Az Egyesült Államokban már a harmadik koronavírus-hullám indul
Az Egyesült Államokban már a Covid–19-járvány harmadik hullámáról beszélnek a szakemberek. Az április közepén, majd augusztus elején észlelt katasztrofális csúcspontok után átmeneti enyhülés következett, majd megérkezett az újabb feketeleves: rohamosan emelkednek az esetszámok, a kórházi és az intenzív osztályos ellátást igénylő betegek, és a gépi lélegeztetésre szoruló fertőzöttek is egyre többen vannak. A jelenlegi helyzet azonban két okból is különbözik az eddigitől. Egyrészt
MOST SOKKAL MAGASABB SZINTRŐL INDUL AZ ESETSZÁMOK EMELKEDÉSE, MIVEL A JÁRVÁNY NEM MÚLT EL, CSAK LEGFELJEBB ENYHÜLT.
Így most nem a nulláról, hanem nagyjából napi 30 000 új betegről indult az újabb meredek emelkedés október elején. Jelenleg napi 77 000 megbetegedésnél tart az ország. A University of Washington ennek megfelelően már kb. 400 ezer Covid-halálesetet prognosztizál február elsejére.
A másik új jelenség, hogy eddig hatalmas szórás volt a földrész nagyságú ország különböző területei között. A járványos terjedés először a nyugati parton, Seattle környékén alakult ki március legelején, majd New York államra, később pedig a közép-nyugati régióra vándoroltak a gócpontok.
MOST AZONBAN GYAKORLATILAG MINDEN TAGÁLLAMBAN HASONLÓAN AGGASZTÓ MÉRTÉKBEN EMELKEDIK A FERTŐZÖTTEK SZÁMA,
és azzal együtt az egészségügyi ellátórendszer terhelése. A régiók között viszont hatalmas különbségek vannak az infrastruktúra fejlettségében, így gyakorlatilag megindult az egészségügyi személyzetért folyó versengés.
Persze nem szabad elfelejteni a további mutálódás lehetőségét sem, az emberről átterjedt, majd onnan ismét emberre terjedő covid vírusról nem rég jelent meg egy cikk, ami 17 millió nyerc lemészárlásának lett a kiváltó oka egyetlen országon belül, de azóta már 4-5 másik országban is felfedezték az ittani nyercekben ezt az új fajta vírust.
