2022.01.27.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

A Levegő Munkacsoport egy környezetkutatója érdekes ellentétekre hívta fel a figyelmet….

5 min read

2021-2027-es uniós költségvetési tárgyalások során a minap többek között arról is döntés született Brüsszelben, hogy a földgázt, mint energiahordozót kivételként kezelik, azaz meghatározott célokra engedélyeznek földgáz alapú beruházásokat amellett is, hogy 2050-re éghajlat-semlegességet céloz meg a közösség. 

Az Európai Tanács német elnöksége és az Európai Parlament politikai megállapodást kötött két strukturális alapról, amelyek együttesen több mint 240 milliárd euró uniós beruházást jelentenek a 2021–2027 közötti időszakban. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap a következő többéves pénzügyi keret részét képezi, a most elfogadott rendelettervezet egyszerűsíti a két alap szabályait, és meghatározza támogatásuk körét a következő hét évre. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból minden tagállam finanszírozni tudja a digitális és a zöld átállást, a Kohéziós Alapból pedig a kevésbé jól teljesítő gazdaságú országok (amelyek az EU bruttó nemzeti jövedelme egy főre jutó átlagának 90%-ával rendelkeznek) a minőségi foglalkoztatáshoz, a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javítására, valamint a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítására fordíthatnak jelentős összeget. Mindkét alap hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedésekhez, összhangban az EU 2050-ig megcélzott éghajlat-semlegességi céljával.

A jogalkotók azonban a földgáz használatával kapcsolatos beruházásokat kivételként kezelték a jogalkotás során, így a megállapodás értelmében támogatható a két alapból a földgáz a szénalapú fűtési rendszerek helyettesítésére és a földgáz elosztására, szállítására, valamint a szén helyettesítésére mint áthidaló technológiákra irányuló tevékenység.

A gáz fosszilis üzemanyag, így a támogatása szembe megy a 2050-es klímacéllal, a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátást elérni szándékozó Európával.

Az tény, hogy a szénerőművek a legpusztítóbbak az éghajlatra, és azonnali kiváltásra szorulnak. Ám nem mindegy, hogy egy olyan beruházás váltja-e ki a szenet, aminek a megtérülési ideje legalább 15-20 év, így ennyi ideig kellene ahhoz a gázzal működő erőműnek üzemelnie, hogy a beruházót ne érje nagy veszteség, miközben a valós megoldás egyrészt az energiahatékonyság javítása és így az energiafogyasztás csökkentése, másrészt a klímabarát energiatermelés. Ez utóbbi pedig kizárólag megújuló forrásból valósulhat meg, és ráadásul a technológia rohamos fejlődése lehetővé teszi a megújuló energiával történő egyre szélesebb körű ellátást.

Nehezen magyarázható az is, hogy miért kellene közpénzből támogatni a földgáz-fogyasztást és így tisztességtelen versenyelőnyt biztosítani ennek az energiahordozónak az energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokkal szemben.

Ez annál is inkább aggályos, mert a földgáz támogatása egy úgynevezett belakatolási hatással jár, vagyis hosszú évekig nehezíti az új technológiák térnyerését, hiszen előtte meg kell térüljön a – nem kicsi – befektetett összeg. A magyarországi zöld szakmai szervezetek már többször hangoztatták, hogy a fosszilis üzemanyagok teljes kivezetésére van szükség, e nélkül nem tarthatóak a Párizsi Megállapodásban lefektetett célok.

A földgáz-infrastruktúra támogatása helyett egy átfogó, hosszú távú és tervezhető, hatékony ösztönző és támogatási rendszerre épülő lakossági épületenergetikai program szükséges,

amely a jelentős energiamegtakarítással járó komplex energetikai korszerűsítések felé tereli a beruházásokat, és eléri az alacsony jövedelmű háztartásokat is, valamint hangsúlyt kell fektetni a közösségi energia támogatására. Ez csak akkor működhet jól, ha mindegyik típusú energiaközösségre vonatkozik, és teljes körű jogokat biztosít ahhoz, hogy a termelők méltányos keretek között eladhassák, szolgáltathassák vagy épp tárolhassák az általuk megtermelt megújuló energiát.

Egy ilyen átalakítás egyrészt tartósan csökkentené a háztartások fűtési költségeit, másrészt télen és nyáron egyaránt élhetőbb körülményeket biztosítana milliók számára. Ez pedig sokak számára szó szerint létkérdés. A magyar lakosság 26 százalékának az otthona ugyanis alkalmatlan arra, hogy megfelelő komfortérzetet nyújtson a nyári hőhullámok idején, és az elmúlt években a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedett meg. Ez a helyzet a hőségnapok számának és súlyosságának növekedésével pedig várhatóan egyre rosszabb lesz. Továbbá a téli időszakban a lakosság közel 20 százalékának otthona nem nyújt elegendő meleget. Mindez nemcsak azt indokolná, hogy ne támogassuk a földgázba történő beruházásokat, hanem azt is, hogy állítsunk le, illetve halasszunk el minden olyan nagyberuházást, amely most nem feltétlenül szükséges, és az így felszabaduló forrásokat és szakembereket a lakóépületek korszerűsítésére irányítsuk át.

Szegő Judit
környezetkutató
a Levegő Munkacsoport projektvezetője

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest