Találtam ezt-azt a postaládámban avagy egy kerületi közvéleménykutatás, aminek vannak nem nyilvánosságra hozott fejezetei is… 3.fejezet
5 min read
A 3-ik fejezetben az önkormányzati képviselőkre vonatkozó részekre reflektálok a kerület által megrendelt közvélemény-kutatásból…
Mivel többen is úgy nyilatkoztak (nem nyilvánosan, csak úgy berkeken belül), különösen az érintettek közül, hogy a kerületi vezetés által megrendelt közvélemény kutatás nem volt reprezentatív (annak ellenére, hogy annak készítője így állította be), így nem kell komolyan venni, az abban foglaltakat, ezért íme a kiválasztás metodikája, és akkor mindenki döntse el maga, hogy az 1500-as mintára alapozott közvélemény-kutatás reprezentatív volt-e. Ha pedig a többség úgy gondolná, hogy ez nem volt reprezentatív, akkor viszont azon gondolkodjunk el, hogy akkor miért fizettünk érte 3,8 millió FT-ot.
Mennyire imsrjük a sajáűt körzetünk képviselőjét ? Finoman szólva semennyire… Ha viszont nem ismerjük, mi lehet ennek az oka ? Ennyire nem érzékelhető amunkájuk, vagy ennyire nem érdekel minket, hogy mi történik a közvetlen környezetünkbe ? Honnan tájékozodunk a lakókörnyezetünket, kerületenket, végső soron saját életünket befolyásoló kérdésekről és személyekről ? A facebook vajon jót tesz a tájékozottságunknak vagy épp fordítva elfolytja még a lehetőségeket is ?
A Kérdéseket még lehetne sorolni, de lássuk mit állapított meg a felmérés a kerületi önkormányzati képviselők ismertsége tekintetében ?
A válaszadók 87%-nak fogalma nem volt arról, hogy ki az Ő helyi önkormányzati képviselője….
Nos ha ebből nem vonjuk le a következtetést mi Civilek, és persze a képviselők is, akkor az nagy baj, még nagyobb baj, mint ez a 87%-os eredmény….
Az itt élőktöl azt kellene megkérdeznem, hogy ennyire nem érdekel minket a saját környezetünk, vagy ennyire elégedettek vagyunk mindennel (bár az elégedettség esetén is illene ismerni azt, akinek a munkája alapján elégedettek vagyunk) Ugyanez a kutatás rákérdezett arra is, hogy mennyire veszi figyelembe a kerület lakosságának véleményét a döntéseiben az Önkormányzat, és 22%-uk szerint egyáltalán nem, vagy inkább nem és 40%-uk szerint nem teljes mértékben, de inkább igen, tehát ők is találkoztak olyan példákkal, amikor szerintük az Önkormányzat nem vette figyelembe a véleményünket. És ilyenkor nem fordultunk a helyi képviselőkhöz panasszal, vagy minimum nem mutogattunk, hivatkoztunk a helyi képviselőre, mint akinek képviselnie kellett volna az érdekeinekt ? Ha pedig így volt, akkor hogy lehet, hogy fogalmunk nincs a személyéről, a nevéről ?
De a képviselőknek is illik elgondolkozni, hogy vajon mennyi időt és energiát fektet bele a saját választó kerületében élők képviseletébe, mennyire végzi a munkáját hatékonyan, és ha úgy gondolja, hogy jól végzi a munkáját, akkor milyen formában és mértékben kommunikálja is ezt le, mert ha ez megtörténne, akkor nem születhetne a felmérésen ennyire silány eredmény.
A csodálkozásomat vagy akár megdöbbenésemet csak növeli, hogy arra is rákérdeztek a kutatásban, hogy honnan informálódunk a kerületi történésekről, és az első helyen 65%-al az Újbuda Újság végzett (mondjuk van egy olyan érzésem, hogy ez irányított kérdés formájában történt), amiben azért nem kevésszer olvashatunk a helyi képviselőkről, vagy az Ő saját megnyilvánulásait, cikkeit, az ellenzéki összefogás tekintetében elsődlegesen. Akkor most csak nézegetjük az újságot vagy olvassuk is, mert ha olvassuk, hogy nem ragadt meg a fejünkben nem csak a saját, de bármely más önkormányzati képviselő neve sem. Láthatóan azokról van némi info, akik országos politikában is érdekeltek, vagy jelenlegi és volt polgármestererek.
Azért az sem véletlen, hogy Novák Előd ismertsége másokhoz képest mennyivel magasabb, és ennek gondolom van némi köze ahhoz, hogy hányszor szólalt fel a testületi üléseken, illetve, ho9gy nevéhez köthetőek kényes ügyek napirendre hozása.
Van még remény, a Junghausz Rajmund-Bába Szilvi jelenség…
Két képviselő, akik az ismertség, elismertség, bizalom és szimpátia tekintetében is jóval magasabb pontszámot értek el, pedig politikai nézetik alapján két különböző oldalon állnak, választó kerület szempontjából viszont szomszédok.
Mi lehet a titkuk, mit érdemes eltanulni tőlük más képviselőknek, mitől más Őrmező és térsége, mitől jobbak ott a számok ?
Azt gondolom a válasz egyszerű (nekem különösen, mert Őrmező mellett Gazdagréten lakom, így napi szinten belelátok az ott történtekbe):
Pontosan azt teszik, amire megválasztották Őket, a választó körzetükben és körzetükért dolgoznak, az ott lévő ügyeknek alárendelik a pártpolitikai nézeteket, és bár más térfélen állnak, mégis együtt végeznek el szinte mindent Őrmezőn és térségében. Ilyen egyszerű és ezt kellene már végre megtanulni minden helyi képviselőnek álljon bármelyik oldalon, legyen bármely párt tagja. Mi választó polgárok a Mi ügyeink képviseletére adott személyeket bíztunk meg, éppen ezért nem pártpolitikát várunk, hanem helyiekért cselekvést.
Amikor bemennek a képviselők a testületi ülésre, akkor tessék a saját pártjuk zekéjét kint hagyni a ruhatárban, és bent már csak egyetlen dologra koncentráljanak, a saját választó kerületük problémáira, megoldásaira és persze örömeire is. Aki erre nem képes vagy nem alkalmas, annak2024-ben nem fogjuk megköszönni a munkáját, viszont segítünk abban, hogy megtalálja a helyét a munka világában az Önkormányzati testületi üléstől minél távolabb.
Az elégedettség, bizalom és a szimpátia tábláknál ne tévesszenek meg minket a magasnak tűnő értékek, koncentráljunk a középső zöld mezős értékre is, mert az nagyon nem mindegy, hogy az adott képviselőt mondjuk 171-en ismerték és ezek 83%-nak volt a képviselő szimpatikus, vagy más esetében összesen 3-an ismerték, és azok 75%-nak volt az illető szimpatikus…