Igen csak drága mulatság lesz a Belvárosban illetve Budapest több pontján is autóval érkezni ügyeink intézésére…
12 min read
Egységes, jelentősen megemelt parkolási díjakról szavaz a Főváros közgyűlése, ami arra késztetheti elvben a parkolási zónákon kívülről érkezőket, hogy inkább tömegközlekedési eszközökkel intézzék ügyeiket. Igen ám a Fővárosi felmérése szerint nem az oda ingázók gépjárművei okozzák a parkolási anomáliákat…
AZ Újbudaiak nem rég szembesültek azzal, hogy Újabb parkolási zónákat vezet be Újbuda Önkormányzata, a parkolási engedélyek kiváltásának éves díja igen jelentős áremeléssel válthatóak meg, az első gépjármű esetén 12.000 Ft, a második gépjármű esetén 24.000 FT, harmadik, sokadik gépjárműnél nincs kedvezményes parkolás kártya, azaz nem váltható ki. A parkolási kártya pedig csak a lakóhely szűk területén érvényes.
Egyrészt némi magyarázat Újbuda Önkormányzatának lépésére a Fővárosi Közgyűlés most megszavazásra kerülő javaslata, ami jelentősen megemeli a parkolási díjakat, így aki Újbudáról a Főváros olyan pontján szeretné ügyeit intézni, amelyek a 4 féle parkolási zónák egyikébe tartozik, annak bizony igen csak a zsebébe kell nyúlnia, és még sietnie is kell, mert a tervezet szerint innentől egységesen az összes zónában csak három óra parkolás engedélyezett még a fizetés mellett is.
Egységesíti a parkolási zónákat, egyben nagyot emel a parkolási díjakon az a javaslat, amit szerdai ülésén tárgyal a fővárosi közgyűlés. A belvárosban 15–90, a külsőbb városrészeken 15–100 százalékkal drágulhat a parkolás, ráadásul sok helyen késő estig kitolják a fizetős időszak végét.
Egységesíti a parkolási zónákat, egyben nagyot emel a parkolási díjakon az a javaslat, amit szerdai ülésén tárgyal a fővárosi közgyűlés. A belvárosban 15–90, a külsőbb városrészeken 15–100 százalékkal drágulhat a parkolás, ráadásul sok helyen késő estig kitolják a fizetős időszak végét.
A két térképet összevetve látszik, hogy a drágulás nem egyenlő mértékű területileg, mert az egységesített zónákba olyan körzetek is belecsúsztak, amik korábban egy, sőt két fizetési kategóriával is lejjebb voltak. Így például míg az A zónába kerülő Belváros-Lipótváros és Lipótváros körzeti díjai nem nőnek nagyot: 525 forintról 600 forintra, addig a szintén A zónás Belső-Erzsébetváros, Belső-Terézváros, Belső-Józsefváros és Belső-Ferencváros körzetei már 440 forintról ugranak 600 forintra, sőt a Nagykörúton kívüli szektorok A zónás részei 350 forintról szöknek fel 600-ra. És van néhány terület, például a józsefvárosi Népszínház utca, József utca, Práter utca környékének jelentős része, ahol a drágulás még jelentősebb: 265 forintról nő 600 forintra az egyórás tarifa.
A B zónánál is hasonló mértékben eltérő a drágulás egyes területek között. Míg a körzetek zömében 350 forintos óránkénti parkolási díjról nő 450 forintra a tarifa, addig bekeveredett ebbe a zónába jelenleg 265 forintos (Külső-Józsefváros), sőt 175 forintos körzet is (Külső-Angyalföld egy része), ahol a tarifaemelkedés 100 százalékos. A C zónában általában elmondható, hogy az érintett körzetek zömét a 265 forintos területek teszik ki, ahol 300 forint lesz az új parkolási díj. Ám ide is besodródott néhány 175 forintos szektor, például Külső-Józsefvárosban, Kőbányán, vagy a III. kerületi lakótelepeken így nagyjából 70 százalékos díjemelkedéssel lehet számolni.
A negyedik zóna nagyon pici, mindössze a ferencvárosi József Attila-lakótelepet és környékét tartalmazza, itt a jelenlegi 175 forintos óradíjról 200 forintra változhat a tarifa.
Este 10-ig fizetős lesz az A zóna
De nem csak ez fájhat majd a bejáró, ingázó autósoknak. Az egységesítés jegyében, és a helyi lakosok kényelmesebb parkolása érdekében sok helyen kitolják a fizetős időszak végét késő estig. Az A zónában, tehát lényegében belső-budapesti részeken, este 10-ig lesz fizetős a parkolás, kijjebb, a B zónában este 8-ig, és csak a C–D zónákban marad a megszokott este 6-os zárás.
Megváltozik, egységesül a várakozási időtartam is. Eddig ahány kerület, annyiféle szabályozás volt, előfordult az is, hogy 3 órát lehetett csak parkolni egy parkolóhelyen, de az is, hogy reggeltől estig parkolhatott valaki a parkolóban, ha fizetett.
Ha a javaslatot elfogadják, akkor a pici D zóna kivételével mindenhol csak maximum három órát lehet várakozni a fizetős parkolóhelyen (ennyi időre lehet megváltani a parkolójegyet).
Az önkormányzatok részben azzal indokolják a parkolásidíj-emelést, hogy a tarifákhoz majdnem tíz éve nem nyúltak hozzá. Az utóbbi években pedig hiába szerették volna emelni a parkolási díjakat, a járvány miatti veszélyhelyzetben erre nem volt lehetőségük. Most, hogy a járványügyi veszélyhelyzetet felváltotta a háborús veszélyhelyzet, az országban számos önkormányzat megemeli a parkolási díjait.
A lakossági kedvezményekhez nem nyúlnak
Bár a tarifaemelés valamennyivel növelni fogja az önkormányzatok bevételét, nem biztos, hogy segít a parkoló autókkal telezsúfolt belvárosi utcák élhetőségén, sőt a parkolási nehézségein sem. Mint azt korábban megírtuk, tévhit, hogy a belvárosi parkolóhelyek többségét az ingázók gépkocsijai foglalják el. Felmérések szerint a nem helyi autóhasználók, azaz az ingázók a parkolóknak csak kis részét (napszaktól függően 5–20 százalékát) foglalják, ráadásul főleg nappal, amikor jellemzően sokkal kisebbek a parkolási nehézségek. Egy Újlipótváros által készíttetett parkolásfejlesztési tanulmány szerint a parkolási gondok alapvetően este jelentkeznek, amikor az autót használó lakosok hazaérkeznek.
Erzsébetvárosban is hasonló a helyzet: a parkolási bevételi adatok szerint a fizetési időszakban a parkolóhelyek 13 százalékát foglalják el a nem helyben lakók, és a kerület nagy részén (talán a Kiskörút-közeli területeket kivéve) nappal a parkolók legalább tizede üres és nem igazán gond a parkolás.
Ennek alapján többek szerint a parkolási válság kezelésére nem a parkolási díjak emelése a megoldás, hanem a lakossági parkolási kedvezmény módosítása. Az a lépés például, hogy a XIII. kerületben 2021-ben a háztartásonkénti második autók esetében 20 százalékra csökkentették a korábban 100 százalékos kedvezményt, valamint az, hogy 2021-től háztartásonként csak két autó kaphatott parkolási engedélyt, ellentétben a korábban bármennyivel, a számítások szerint a parkolóhelyek nagyjából 8-9 százalékát (mintegy 2000 parkolóhely) szabadította fel. Másfelől az Erzsébetvárosban például megtörtént, hogy egy lakáshoz hat autót is bejelentettek, és mind ingyen parkol az utcán.
A szerdán közgyűlés elé kerülő előterjesztés nem is említi a lakossági parkolási kedvezményeket.
Szerkesztői lábjegyzet:
Amikor újbudaiként az ingázók parkolását szeretnénk visszaszorítani újabb és újabb parkolási zónák kijelölésével, addig Budapest más, fizetős parkolási övezeti felé haladva mi leszünk a nem kívánatos ingázók, és most pl. a parkolási díjak igen jelentős emelésével minket szankcionálnak az ott lakók. Láthatóan az egész Fővárost sújtó parkolási problémákat, sokszor már-már anomáliákat nem egységesen megoldani szeretné a Főváros és a kerületek, hanem mindössze egymáshoz, egymás nyakába terelik a problémát, egymást tekintjük nem kívánatos ingázóknak, akiket egyre magasabb parkolási díjakkal akarunk kiebrudálni saját területünkről az ott élők állítólagos érdekében. Ezek az érdekek azonban a Főváros fent említett felmérései alapján is csak marketing szövegek, hiszen alacsony az adott körzetekben az ingázók parkolásának száma. Ki kell tehát mondani, hogy a folyamatos és felelőtlen túlépítkezések valamint ezekkel összehangban a szükséges humán és műszaki infrastruktúra fejlesztésének hiánya miatt alakulnak ki a parkolási problémák, és teljesen felesleges kerületeknek egymásra vagy kerületeknek az agglomerációra mutogatni. Miért is kellett sok-sok éven át erőltetni a Budapest centrikusságot ? Miért nem gondolkodtak az illetékesek az agglomeráció fejlesztése során munkahelyek megteremtésére is ?
A probléma gyökerei tehát igen régre is igen mélyre vezetnek vissza, és mára már olyan tragikussá vált az állapot, hogy minimum tűzoltást próbálnak Önkormányzatok elvégezni, de közben maguk sem tudják, adatok, felmérések hiányában, hogy ezeknek a tűzoltásoknak milyen lehet majd a hatása, a hatékonysága. A Főváros példájából kiindulva nagyon fontos és érdekes lenne tudni, hogy Pl a fizető övezet bevezetése előtt álló Őrmező esetében pontosan hány parkoló hellyel rendelkezik (ingyenes és fizetőst különválasztva) a terület, és ehhez képest az ott élőknek pontosan hány gépjárműve van, amit értelemszerűen itt parkoltatnak adott napszakokban, vagy akár rendszeresen és folyamatosan. Jó lenne tudni, hogy Újbuda egyik körzetében elvégzett felmérések alapján mennyi is a valós lakás/gépjármű szám ? És ha ezek a számok azt mutatnák, mint a fővárosban is, hogy valójában alacsony, vagy legalábbis a parkolási gondok szempontjából nem releváns probléma az ingázók parkolása, ha a számok azt mutatnák, hogy a rendelkezésre álló parkolók már az adott helyen élők által birtokolt illetve használt gépjárművek elhelyezésére sem elegendőek, akkor kimondhatnánk már a parkolási övezet bevezetése előtt, hogy sajnos annak lesz vagy nem lesz hatása a parkolási problémákra.
A Lokálpatriótában már több féle téma kapcsán is leírtam, hogy amíg nem teszünk semmit annak érdekében, hogy a szükséges információk birtokába jussunk, és ezek alapján a szükséges elemzéseket elvégezzük, addig ad hoc intézkedésekkel (jelen esetben újabb parkolási zónák kiterjesztésével, vagy parkolási díjak és/vagy parkolási kártyák éves kiváltási költségének emelésével) pusztán csak oda jutunk, mintha bekötött szemmel szeretnénk céltáblára lövöldözni, elvben el is találhatjuk a céltábla közepét, csak ennek realitása igen kicsi. Persze van ennek költségvetési bevétel oldala is, és bár azt mondjuk nem ez a cél, de azért nem is elhanyagolható bevétel, és persze kérdés ez a bevétel mire lesz fordítva.
Amit viszont ki kell mondani, mert van aki titkolja, vagy nem beszél róla, és van aki nyíltan ki is mondja a Főváros és a kerületei Önkormányzatok jelentős (érintett) részének is az az állásfoglalása, hogy szálljunk ki az autóból, vagy legalább észszerűbben használjuk (ne egy ember üljön a közlekedő autóban) illetve kombinálva tömegközlekedéssel, közösségi közlekedés formáival, továbbá csökkentsük az egy lakásra jutó autók mennyiségét. Ezt persze magyarázhatjuk környezetvédelmi okokkal és természetesen ebben van bőven igazság tartalom, de én attól tartok a fő ok inkább az, hogy az elmúlt 30 évben a politikusaink semmit nem tettek a Parlementben annak érdekében, hogy rendeletekkel szabályozzák részben a túlépítést, részben az építkezések esetén a kötelező humán és műszaki infrastrukturális munkák elvégeztetését az ingatlanfejlesztőkkel, és messze nem csak az adott lakópark területére leszűkítve. És vajon kinek, kiknek volt az érdeke folyamatosan a beton és ingatlan fejlesztő lobbik támogatása ? Gondoljunk csak arra egyszerű példára, amikor giga építkezéseknek adnak Önkormányzatok terület foglalási díjkedvezményt (minimum 50%), miközben a teljes terület foglalási díj az építkezés teljes költségén belül a matematikai hibahatárt sem éri el, azaz az építkezés szempontjából semmi jelentősége nem volt a kedvezménynek, ha csak nem valakinek a zsebében landolt ennek egy része. És a teljesen ésszerűtlen terület foglalási díj kedvezmény csak hab a tortán, vagy reszelék a habon abban a gigantikus pénznyelő műhelyben, ami az ingatlan és betonlobbi munkája alapján zajlik. Azt pedig pontosan tudjuk, hogy nem kellett ahhoz Covid, gazdasági válság, háborús vészhelyzet, hogy folyamatosan azt halljuk az Önkormányzatok éppen aktuális vezetésétől, hogy nincs elegendő forrás pl. utak korszerűsítésre vagy parkolóházak építésére.
Mindezt annak tudatában írom le, hogy cirka 8 éve kiszálltam az autóból, nincs egyetlen autó sem a tulajdonomban, céges autót sem használok, kerékpárom sincs, ergo mindent gyalog és tömegközlekedéssel intézek, és ez igaz a család többi tagjára is. Tehát engem nem érint közvetlenül a probléma, közvetve már igen, én már megtettem, amire sarkalni próbál minket a Főváros és kerületek vezetése is. De ettől még nem hunyom be a szemem, nem nézek félre, mondván engem nem érint, akkor meg mit érdekeljen, hanem a probléma gyökereit keresem, és igyekszem rávilágítani, hogy nem sebhintőport kell szórni a láthatóan fekélyes sebekre, hanem olyan műtétre van már szükség, ami tényleges és végleges megoldás eredményez, kerül amibe kerül.
