Közterületfoglalási díjak csökkentése kontra parkolási bírságok Őrmezön…

Újbuda Önkormányzata Gazdasági Bizottságának legutóbbi ülésén (2020 augusztus 24) több helyi vállalkozás terüeltfoglalási díjának jelentős mérséklése (50%) mellett hozott határozatot, többek közt a Budapest One Irodaházat építő Pedrano Construction Hungary Kft tekintetében is a Boldizsár u. 1.sz alatti felvonulási területre. ez picit töbmint 13 millió Ft elengedésével jár. Az nem kérdés, hogy Őrmező parkolási gondjait elég jelentősen megterhelte ez az építkezés, és ez a felvonulási terület csak újabb parkolókat vett el az itt élőktől. Őrmezőn parkolnak, ahogy tudnak és mostanában cserében büntetnek is, ahogy tudnak. Kérdés mennyire tudott az önkormányzat egyensúlyt teremteni a két látszólag ellentétes folyamatban.

1. A beruházó terjesztett-e be kérvényt a közhasználati díj mértékének mérséklésére, és ha igen a megszavazott 50%-os vagy attól eltérő volt a kérés ?

 

2. Milyen szakmai érveket, okokat sorolt fel az Önkormányzat és/vagy a díjcsökkentést megszavazó képviselők ? Mi indokolta az 50%-os csökkentés mértékét ?

Elolvasva a Gazdasági Bizottság ülésének nyilvános jegyzőkönyvében az idevonatkozó részeket számomra az alábbiak derülnek ki (ez kizárólag a saját véleményem és midenki megfogalmazhatja a sajátját, hiszen  a jegyzőkönyv nyilvános)

Nagyon fontos kiemelni, hogy a Bizottság az aznapi ülésen több helyi vállalkozás területfoglalási díjának csökkentéséről döntött, ezek mértéke azoknál, amelyekbe beleolvastam végig 50%-os volt, így azt biztosan nem lehet állítani, hogy ez a kedvezmény a Pedranonak szólt valamilyen egyedi, csak neki szóló formában, így én a magam részéről azt el is vettem, hogy itt valamiféle lobbizás vagy egyéb dolog történt volna. Ezt erősíti az is, hogy a jegyzőkönyvben többször, többen is utalnak arra, hogy a jelenlegi területfoglalási engedélyek díjai túlzóak, ezért a következő évben szükséges lenne rendeletben szabályozva ezek mértékét csökkenteni (a mostani határozatok alapján vélhetően lefelezni)

Ha ezt így önmagában nézzük, akkor mondhatjuk, hogy ez pozitív intézkedés, és a kerületi vállalkozókat segíti, próbálja levegőhöz juttatni például a járvány helyzet miatt. Én azért azt kicsit hiányolom ebből a jegyzőkönyvből, hogy nem lett kifejtve a csökkentés mértékénak az oka (nem csak pedrano, általában), mert gondolom ha azt a kijelentést tesszük, hogy a jelenlegi díj túlzó, akkor csak készült valamilyen tanulmány, előterjesztés arról, hogy miért, és milyen számok alapjén pont 50% a helyes díjcsökkentés. És arra sincs utalás, hoyg a járványhelyzet okozta gazdasági sokk teszi ezt az intézkedést életszerűvé.

 

A jegyzőkönyvben ez a napirendi pont nem túl hosszú, ergo ha szószerint lett rögzítve, ami az ülésen elhangzik, akkor sejtésem szerint ennek lehet valamilyen előzménye (igyekszem azt is beszerezni), viszont erre semmilyen utalás nincs, így a legjobb indulat mellett sem jelenthetem ki, hogy ez a díjkedvezmény és ennek mértéke teljes mértékben megalapozott és konkrét számokra, netán hatás tanulmányra épül. Nem zárom ki, hogy iylen létezik, csak épp nem beszélt róla senki az ülésen, még csak utalás sem volt erre, A táma kapcsán Erhardt Attila, Varga Gergő, Kádi Gergely és Budai Miklós szólalt fel jellemzően mindneki egy-két mondta erejéig.

 

Az is megállapítható, hogy ebben a kérdésben a max. egy a/4-es oldalt betöltő nyilatkozat és határozat leginkább a díjkedvezmények illetve az erről szóló majdani módosított rendelet megjelenési időpontjának sürgetéséről szólt. A kivetni való ebben sincs, mert azt gondolom az teljesen normális, hogy ha valamit szeretnék meglépni, egy rendeletet érvénybe léptetni, akkor nem lehet cél a rétes tészta elv az előkészítés tekintetében.

Ezenkívül már csak annyi olvasható ki a határozatból, hogy a terüelt 741 nm-i felvonulási terület, anyagtárolás, deponálás céljára, az 50%-os díjcsökkentést 2020 augusztus 21 és 2021 augusztusr 29 közötti időszakra szavazták meg összesen 26.972.400 Ft-ról 13.486.200 Ft-ra csökkentve a díjat. Ezt a Gazdasági bizottság 7 igen és 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

 

Ezek tehát a száraz tények az ügy kapcsán, amelyek sajnos alapvetően nem érintik az általam feltett kérdéseket, ezért ezeket a kérdéseket eljuttatom a Gazdasági bizottság vezetőjének is, felajánlva, hogy álláspontjukat vágatlanul, teljes terjedelmében ismertethetik a hírportál felületén.

 

 

A válaszokra várva azért bennem még pár kérdés indukálódott elolvasva a jegyzőkönyvet, no meg idehozva eddigi hasonló tapasztalataimat.

• Teljesen függetlenül a közterületfoglalási díj csökkentésétől ez a 741 nm hány darab parkolót vett el ideiglenesen az Őrmezőn élőktől ? Pontosan mióta veszi ezt el, mikorra várható ennek a területnek a visszaadása a helyi lakosok részére, és van-e olyan felmérés hatástanulmány ami ennek hatásait vizsgálta az itt élők tekntetében.
• Van-e adat arról, hogy Őrmezőn jelenleg hány otthon, hány család van, ezeknél átlagosan hány autó, és ehhez mérten összesen (beleértve ezt az elvett 741 nm-i területet) hány darab szabályosan használható parkoló van. (P+R parkolót nem beleszámítva, hiszen az jellemzően nem az Őrmezőn élőknek épült)
• Készült-e arra felmérés, hogy az agglomeráció milyen mértékben és időszakban terheli pl Őrmezőt (mondjuk erre igen csak kiváncsi lennék Gazdagrét tekintetében is), és ezen számítások alapján egy meghatározott időszakban hány darab parkoló helyet vesz el az itt élőktől ? Mi is ez az időszak? Van-e átfedés a haza érkezők, és az innen távozó agglomrációs parkolók idősávjában, azaz akár rövidebb, akár hosszabb időre van-e olyan túlterhelés, ami egyértelműen azt mutatná, hogy szabályosan parkolva lehetetlen az itt élőknek a parkolása össz autó és lakos számhoz viszonyítva ?
• Ha a fentiek tekintetében vannak hatástanulmányok, konkrét adatok, akkor az elmúlt 10-20-30 évben milyen lépéseket tett az önkormányzat a probléma megoldására (na ez is érdekelne Gazdagrét tekintetében is) Az agglomerációs parkolók számának arányában történt-e az elmúlt években a P+R parkolók építése Őrmezőn, vagy ez csak egy szeletét tudta megoldani a problémának ?
• Van-e felmérés arra, hogy a közeljövőben megnyiló Etele plaza enyhíti vagy tovább nehezíti a parkolási problémákat, azaz a plaza várhatóan parkoló kapacitás többlettel fog rendelkezni, vagy épp fordítva nem fogja tudni befogadni a várható vásárlói számmal párhuzamosan jelentkező autómennyiséget, és azok egy része ráomlik Őrmező jelenleg is megoldaltlan parkolási problémájára.
• A Budapest One Irodaház már megépült szárnyának 8 szintjén (mélygarázst nem beleértve) összesen 24.000nm-en elehelyezkedő elsődlegesen irodák és a födlszinti részen lévő üzletek dolgozóinak elégséges-e a mélygarázsban létrehozott 956 autó beállóhely (leegyszerűsítve cirka hány ember dolgozik itt, 1000-nél több vagy kevesebb) és számoltak-e vendégparkolóval, ha igen hány darabbal és az elégéséges-e az irodaházban lévő cégek forgalma alapján. Ha ebben a tekintetben negatív számok keletkeznek, akkor a többlet autómennyiség hova lesz elhelyezve. A P+R már reggel 7-8 között full tele van, így a Budapest One felül érkező autók egyértelműen Őrmező lakótelepet fogják terhelni.
• Pontosan mit jelenthet a kivitelezőnek ez a 13 millió Ft a költségvetésében, vagy szűkítve a Budapest One költségvetésében ? Az irodaházban üzemeltetési díjat nem ide számítva a bérleti díj 16-17 euró/nm/hó. A weblapjukon megjelentett információk alapján már nincs kiadó szabadhely, tehát a 24.000nm 4,9 millió euró bevételt jelent a cégnek egy évre (minimum bérlési idő 5 év), plusz 1,15 millió euró üzemeltetési költség, plusz 120eur/hó mélygarázsonként, tehát cirka 115.000 eur/hó (közel 1,4 millió euró/év).   Kérdés tehát hogy ennek az irodaháznak az évi közel 7,5 millió Euros bevételében  mit jelent az irodaház bövítéséből adódó következő egy évre vonatkozó 13 millió FT engedmény. (2,6 milliárd ft árbevétel viszonyítva a 13 millió FT-os elengedett közterület használati díjhoz)  Vajon jelent-e bármit ez az engedmény az irodahéz tulajdonosának ? Szerintem szinte semmit, mondhatni az építkezés költségvetésének még  a tervezési hibahatárát sem éri el. Akkor viszont nem lett volna jobb ha befolyt díj egy részét átcsoportosították volna olyan büdzsébe, projektre, ahol valóban sokat jelentett volna ez az összeg? És vajon az önkormányzat (az előző is) nyújtott esetleg egyéb támogatást is egy olyan vállalkozásnak, akinek éves árbevétele az utolsó éves beszámolója alapján, ami 2018-as 40 milliárd forint. (2019-es adatokat még nem rakta fel a cég)
• Amikor az irodaház építését megkezdték illetve erről tárgyaltak az akkori önkormányzatnál, akkor milyen infrastruktúrális fejlesztéseket irtak elő az engedélyért cserében (pl. akár plusz parkolóhelyek létesítését az itt élők részére), kellett-e egyáltalán bármit szolgáltatni a kivitelezőnek  a helyiek, vagy az Önkormányzat felé, és ha igen mik voltak ezek ?
• Az már csak költői kérdés, hogy voltak-e és miylen műszaki okai annak, hogy az irodaház építését nem hátulról, hanem elölről kezdték, hiszen ha a most készülő ütem lett volna az első, akkor az önmagában egyfajta védőfalat jelethetett volna a lakótelepieknek a az elöl lévő szakasz hang, por és egyéb környzeti hatásaival szemben.
• Etikus-e az utóbbi időben elindult bírságolás szabálytalan parkolások tekintetében, ha közben nem találunk megoldást a parkolók számának növelésére, és eközben veszünk el 741nm-t (ok, hogy szükséges az építkezés miatt), majd az ebből befolyó díjnak elenegdjük a felét. Mit szól ehhez az, akit közben megbüntetnek, mert képtelen már szabályosan parkolni a lakótelepen. Jól lett ez lekommunikálva az itt élők felé ? (lehet ez csak költői kérdés)
• Milyen szerepe, milyen eszközeik, lehetőségeik vannak az itt élőkért dolgozó önkormányzati képviselőknek (ketten vannak), ha egy tizenx fős bizottságban kell a helyiek érdekében eljárni ? És vajon mit jelent, milyen felelősséget olyan képviselőknek részt venni a döntésben, akik nem itt élnek, így nem sok rálátásuk van a helyiek valós problémáira, különösen annak tekintetében,hogy létszámukból adódóan gyakorlatilag az Ő kezükben vannak a döntések.

 

Anélkül hogy előre konkrét tanulságokat levonjak ebben az ügyben nekem édeasnyám szavai jutnak eszembe, aki sokszor mondta nekem már felnőttként is, hogy drága fiam nem elég jót akarni, azt jól is kell csinálni, és ha jól csinálod, akkor azt jól is kell kommunikálni 🙂

Egyet ígérhetek, megpróbálom kideríteni a már feltett és a most megfogalmazott kérdésekre a válaszokat és azt megosztom Önökkel, Őrmezei Lokálpatriótákkal.

 

Folytatás következik…remélem sikerül minden érdekelt felet megszólaltani az ügyben…

Közben pedig készülök az őrmezei piacról, annak jövőbeli lehetőségeiről irni, a gazdagréti paic élettörténetének tanulságai alapján.

Share on Facebook

Tweet

Follow us