2021.11.27.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

35 éves volt a Gazdagréti Közösségi Ház 2020. november 1-én! – Farkas Zsolt Kiváló írása 2011-ből

22 min read

Farkas Zsolt: 25 éves a Gazdagréti Közösségi Ház!

A megjelent cikk megosztása teljes terjedelmében, érdemes elolvasni, mert ez már történelem 🙂 és a cikk megírása óta közel 10 év telt el, így nem lenne haszontalan ezt a kiváló történeti megemlékezést folytatni, kipótolni a 2011 utáni időszakkal is …. (Talán ez az írás is felhívja a figyelmet arra, hogy emnnire megérdemelné Gazdagrét, és ez a fantasztikus Közösségi Ház, hogy egy felvonulási épületből végre egy, a mai kor követelményeinek megfelelő épületbe költözhessen, azaz egy új, tágasabb, modernebb, még több funkciót kiszolgálni képes épület legyen a mostani felvonulási épület helyén.

A gazdagréti az ország legismertebb lakótelepe, hiszen itt „éltek” a népszerű televíziós szappanopera, a Szomszédok főszereplői. A lakótelep 1983-tól 1989-ig épült, s ez idő alatt mintegy 20000 ember költözött ide. Egy új városrész született.

A közintézmények átadása az építkezés üteméhez igazodott. A Törökugrató utcai Általános Iskola, az óvoda és a bölcsőde után, 1985. november 1-jén nyitotta meg a kapuit a Gazdagréti Közösségi Ház. Az épületben egy tágas előtér, egy abból nyíló többfunkciós nagyterem, klubszoba és irodahelyiségek lettek kialakítva.

A közösségi ház épülete a kezdeti években

A közösségi ház épülete a kezdeti években

 

A kezdeti években a fenntartó szerv (XI. kerületi Tanács – Közművelődési Intézmények Igazgatósága) vezetése alatt, annak gazdasági és szakmai irányításával  működött a ház, amelyben a rendszerváltásig az MSZMP gazdagréti szervezete is helyet kapott. Elindultak a tanfolyamok: aikido, jazz balett, tánciskola, női kondicionáló torna. A Parkett Tánciskolát Garbac Mária vezette, amely nagyon népszerű volt, hiszen igen hamar már több csoportban folyt az oktatás a gyerekektől a felnőttekig, sőt a már végzett tanulók számára minden héten volt össztánc is. A tánciskola végül az érdeklődés hiánya miatt 1997-ben megszűnt. Az aikido edzések viszont mind a mai napig folynak a közösségi házban, sőt szerte az országban. A Kelenvölgyi és Gazdagréti Aikido Klubot a néhai Verebics Antal alapította 1985-ben, aki először a Kelenvölgyi Közösségi Házban, majd a Gazdagréti Közösségi Házban kezdte meg az oktatást, mint azt a sportegyesület neve is mutatja. Azonban az elmúlt évek alatt többen is segítséget kértek a klubtól, majd csatlakoztak is hozzá. Így már nemcsak Budapesten, hanem Dunaújvárosban, Pilismaróton és Békéscsabán is folynak az edzések. Gazdagréten pedig közben felnőtt egy generáció, akik fiatalkorukban a „közházba” jártak aikidozni, s ma már a gyermekeiket hozzák az edzésekre.

A közösségi ház 1987-től 1995-ig nyaranta természetjáró és környezetvédő táborokat szervezett. Minden alkalommal az ország olyan területét választották helyszínül, ahol a természetet még nem tarolta le a turizmus, s hiányoztak a civilizáció „elvileg” nélkülözhetetlen vívmányai (pl. fürdőkád, video, papa autója stb.), s ennek ellenére vagy éppen ezért rendkívül népszerű volt a gyerekek körében.

Mivel a lakótelepet a hetvenes évek végén tervezték, nem építettek templomot, imahelyet. Azonban a katolikus és a református egyházak már a 80-as évek óta jelen vannak a lakótelepen. Így 1990-ig a közösségi házban tartotta a szentmiséket a Gazdagréti Katolikus Közösség, illetve 2004-ig a Gazdagréti Református Gyülekezet istentiszteleteinek is helyt adott az épület. Napjainkban pedig az Alétheia Gyülekezet istentiszteleteit látogathatják a híveik.

1989-től 2000-ig a közösségi ház egyik legnépszerűbb programja a Calypso Dancing Party volt, amelyet minden hónapban megrendeztek. A talpalávalót a Calypso Plus Band szolgáltatta, akik az elmúlt évtizedek legnagyobb pop és rock and roll slágereit játszották és játsszák mind a mai napig, hiszen ma is rendszeresen fellépnek, többek közt a Csili Művelődési Központban.

1991-ben a többi közösségi házzal együtt a gazdagréti is megkapta az önálló intézményi státuszt, s az Önkormányzat Merza Gábort nevezte ki igazgatónak, aki 1996-ig vezette a házat.

1991-ben még nem voltak rendes öltözők, hanem az előtérben két kis kutrica volt elkerítve, ahol a mozgásos tanfolyamokon résztvevő gyerekek és felnőttek öltözhettek, igencsak körülményesen. Így a ház vezetése októberben jelezte az önkormányzat felé az igényét öltöző és zuhanyzóblokk kialakítására, amely fejlesztés 1993-ban valósult meg.

  1. szeptember 13-15-én került megrendezésre az első Gazdagréti Ősz, amely azóta is – immáron hagyományosan – az intézmény évadnyitó rendezvénye, amelyeken változatos programokkal várják a ház munkatársai Gazdagrét apraját és nagyját, s mindezek keretében bemutatják a hagyományos és az újonnan induló programjaikat és tanfolyamaikat.

1992 januárjában Nagy Bálint építészirodája megbízást kap az igencsak leamortizálódott klubhelyiség belső terének galéria-kávézóvá történő átalakítására. Még ez év nyarán összekötik a közösségi házat és a Gazdagrét Közösségi Televíziót (ma Újbuda TV), mely lehetővé tette élő adások közvetítését az intézményből (ünnepségek, vitafórumok, beszélgetős műsorok stb.). Az utolsó közvetítés 1998 áprilisában a Magyar Költészet Napja alkalmából rendezett ünnepi műsor volt.

1992 szeptemberében jelent meg Gazdagrét lapja, a Rét újság első száma havilap jelleggel, A/4-es formátumban. A lap tájékoztatta Gazdagrét lakóit a helyi kulturális rendezvényekről, a közéleti eseményekről, illetve helyt adott a lakótelep intézményeinek, valamint civil szervezeteinek, felhívásaiknak, és beszámolt azok munkájáról is. A helyi hírek mellett azonban riportokat, gondolatébresztő írásokat, kulturális kitekintőket, karikatúrákat és rejtvényeket is közölt. 1995-ig jelent meg ebben a formátumban. 1997 őszétől, negyedévente adták ki, A/5-ös formátumban, félkemény fedéllel, folyóirat jelleggel; s a korunk emberét érdeklő kérdésekről is közölt tanulmányokat: globalizáció, posztmodern kor, internet, információs társadalom, élethosszig tartó tanulás… 2000-ben egy millenniumi különszámmal zárult ez a korszak. Utána az interneten lehetett olvasni a lapot hírlevélben. 2002 szeptemberében  indult újra a nyomtatott változat, szintén negyedévenként, A/5-ös méretben, immáron magazin jelleggel. A gazdagréti hírek mellett kultúra, életmód, divat és vidám gasztronómia rovatokkal (Zsolti bácsi konyhája) is jelentkezik.

A Rét magazin egyik címlapja

A Rét magazin egyik címlapja

A fentiek is azt mutatják, hogy a Rét nem egy szokványos helyi lap, amelynek a legfőbb célja valójában a közösségi ház programjainak a reklámozása, hanem igyekszik kitörni a provincializmusból. A markáns, sokszor meglepő címlapjai, a gondolatébresztő és szókimondó írásai, mind-mind arra irányulnak, hogy felrázzák az olvasóikat, hiszen – mint ahogy a lapban a káptalanfüredi remete is idézte Eszterházy Pétert – „a provincializmus a figyelem, az érdeklődés hiánya, az önmagunkkal való megelégedés vagy beletörődés.” A Rét pedig nem akar beletörődni, hanem figyel és érdeklődik.

1992 végére elkészült a Gazdagréti Galéria (1994-től a Rét Galéria) Nagy Bálint és Kamarás Borbála tervei alapján. Máig a galéria a legszebb helyisége a közösségi háznak. Hiszen eltér a művelődési intézmények legtöbbjétől, ahol egy-egy folyosó részen vagy az előtérben alakították ki a kiállítási teret. Itt minden a kiállított tárgyak zavartalan szépségét szolgálja: eltüntették a radiátorokat és padlófűtést építettek be, az álmennyezet lukacsos szerkezetű vaslemezekből áll, amelyekbe be lehet akasztani a képtartó kampókat, azaz nincs szükség sínekre, és a képek így a fal előtt néhány centiméterre, a levegőben „lógnak”, a világítást pedig a mennyezetbe épített, mozgatható halogén izzók biztosítják.

Decemberben két „próba” kiállítást rendeztek, amelyből az egyik teljes anyaga a felrakást követő éjszakán leesett. A munkatársak ezt pozitív előjelként értékelték, s 1993. január 29-én Szacsvay Varga Ferenc festménykiállításával hivatalosan is megnyitották a galériát. Ez a galéria volt kerületünkben az egyik első kiállító hely, amely „kiköltözött” az emberek hétköznapi életterébe, és nagyszerű kiállításokkal várta (csak néhány név ízelítőül: ef. Zámbó István, fe. Lugossi Laca, Bada dada és Dr. Máriás, Szurcsik József, Varga Zsófi, Virág Éva, Roberta Camelia de Montety…) és várja az érdeklődőket azóta is.

A galéria koncepciójának a kialakításakor törekedtek arra, hogy az ne szűküljön le csak a művészeti alkotások bemutatására, hanem igényes és sokszínű kiállítás-megnyitókkal is fűszerezzék azokat. A kiállítások szervezésénél ma sincs meghatározó irányvonal. Nincsenek határok. Nincs kortárs, klasszikus vagy magyar irányvonal; az alkotók személyisége és alkotásaik azok, amelyek a szervezők érdeklődését felkeltik, így a legkülönbözőbb műfajú kiállításokat (festészet, szobrászat, grafika, fotóművészet, iparművészet) mutatnak be.

Az utóbbi években arra is törekednek, hogy a gazdagrétieknek „csináljanak” kiállításokat helyi és kerületi művészek bevonásával. Valamint az úgynevezett magas művészet mellett helyt adjanak a jó értelemben vett amatőr- és akcióművészek számára is. Az évek során a rengeteg kiállítás mellett – kihasználva a lehetőségeket – kamara zenének, előadóesteknek, jazz és blues együtteseknek és performance előadásoknak is helyet adott a Rét Galéria.

Unplugged koncert a 90-es években

Unplugged koncert a 90-es években

Az előbb már említett természetjáró táborok mellett a közösségi ház bekapcsolódott a Szüni-Dödö tábor programba, amelyeken kézműves foglalkozásokon vehettek részt a gyerekek. 1993 augusztusában pedig elindult az alternatív programokat kínáló napközis tábor is. A nyár végén, a lakótelepen egyre több kulcsos gyerek lófrált, ugyanis sok szülő anyagilag nem tudott gondoskodni az egész szünidő alatt gyermekük elhelyezéséről. Így a tábornak nem volt díja, a résztvevőknek hideg élelmet, BKV bérletet, diákigazolványt és fürdőruhát kellett magukkal hozni. Jó idő esetén a népművelőkkel együtt kirándultak vagy strandoltak, rossz idő esetén pedig a közösségi házban tartottak kézműves foglalkozásokat. 1997-ben keresztelték el Csellengő Tábornak.

Természetesen évközben is voltak kézműves foglalkozások, a Dörmi Klubban, ahol a kézműveskedés mellett – Koffler Gizella és Szabó István vezetésével – gyerekszínházi előadások, filmvetítések, játék, közös éneklés és mesélés is várta az érdeklődő gyerekeket és szüleiket.

  1. szeptember 9-11-én a Gazdagréti Közösségi Ház megrendezte az I. Országos Diák Film és Videó Szemlét, s a következő két évben is az intézmény volt a házigazdája a rendezvénynek. 1997-ben a „Ház a Réten” kulturális egyesület vette át a szervezést, s a következő években a Lágymányosi Közösségi Ház, majd a Budavári Művelődési Ház, jelenleg pedig az Aranytíz Kultúrház adott és ad otthont a nemes versengésnek.

A Diákfilmszemle megrendezésének gondolata Merza Gábornak köszönhető, aki akkoriban a Magyar Független Film Szövetség elnökségi tagjaként a felnőtt amatőr filmszemlék szervezésében is közreműködött. E fesztiválokon merült föl, hogy szükség lenne egy olyan szemlére, ahol a fiatal filmesek is bemutatkozhatnak, és korosztályi környezetben, előzsűri nélkül vetíthetnék le a közönségnek az alkotásaikat. Az ötlet sikerét jelzi, hogy az első alkalommal mintegy 20 alkotóműhely, 95 alkotó részvételével, 104 filmmel nevezett be, s az érdeklődés azóta is töretlen a fesztivál iránt.

Egy kis szünet az I. Diákfilmszemlén

Egy kis szünet az I. Diákfilmszemlén

1995-ben kezdi meg a működését a Szülők Gazdagréti Egyesülete, amely az elkövetkező mintegy 9-10 évben rengeteg családi programot szervez: csillagászati előadásokat, Valentin napi műsoros esteket a nyugdíjasoknak, kiállításokat a Rét Galériában, illetve ismeretterjesztő hangversenyeket a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolával közösen.

1997-ben Monszport Beáta, addigi népművelő veszi át az igazgatói posztot.

Ebben az évben az Eklektika Klub az Őrmezei Közösségi Házból áttelepül Gazdagrétre, s tavasszal egy kétnapos fesztivál keretében mutatkoznak be a helyieknek. A Klub fő célja ekkoriban, a fiatal művészek számára a nyilvánosság megteremtése, bemutatkozási lehetőségek biztosítása volt.

Az Eklektika Klub és a Gazdagréti Közösségi Ház példamutató kapcsolatot alakít ki egymással, amelynek köszönhetően nagyon sok közös programot szerveztek és kölcsönösen segítették egymás munkáját, mint azt majd a továbbiakban látható lesz.

1997 tavaszán a közösségi ház a Soros Alapítvány jóvoltából – a kerületben az első önkormányzati intézményként – rálép az internetre, s elkészítteti a honlapját, amelyen az Eklektika Klub is helyet kap.

Így 1998-ban az Internet.galaxis keretében megrendezett „Civilek a hálón” konferencián a klub vezetői, Farkas Zsolt és Nagy Endre társelnökök, bemutatják a közös honlapot, s előadást tartanak az akkor még újszerű – ma már nélkülözhetetlen – médium hasznosságáról.

A 90-es években délelőttönként, egészen a Trafó megnyitásáig, alternatív és táncszínházi próbákat, illetve kurzusokat tartottak a nagyteremben (pl: Berger Gyula, Kálmán Ferenc, Diane Elliot…).

A ’90-es évek második felétől egyre több fiatal járt a közösségi házba, zenés-táncos programok, játékos esztrádműsorok követik egymást Dj. Gazdagrét és Dj. Őrmező vezetésével. A helyi fiatalok – kedvet kapva a zenéléshez – zenekarokat alapítanak (pl. Field, Las Palabras.), akiknek fellépési lehetőséget biztosít a ház.

Természetesen a gyerekekről sem feledkeznek meg, őket a Gőgös Gúnár Gedeon Gyermekjátszóház várja minden hónapban kézműves foglalkozásokkal és bábelőadásokkal.

Közben az Eklektika Klub megrendezi a Moszkva tér, majd a Baross tér Fesztivált, többek között a Gazdagréti Közösségi Ház támogatásával, és helytörténeti füzeteket jelentet meg róluk. Ezt írják erről a honlapjukon: „Ezzel a fesztivállal és kiadvánnyal egy újabb tevékenységi kört vállaltunk fel. A helytörténeti kutatások tárgyát általában a várostörténeti vagy építészeti szempontból fontos, kiemelkedő területek képezik. Azonban az emberek többségének a lakása, a hétköznapi élettere ezeken kívül esik, s egyesületünk ezek értékeire és hibáira szeretné ráirányítani a figyelmet.”

Az Eklektika Klub társelnökei egy performance keretében megtisztítják a Moszkva teret

Az Eklektika Klub társelnökei egy performance keretében megtisztítják a Moszkva teret

Így természetes, hogy 2001 őszén megjelent a „Gazdagrét” is, és valószínűleg ez volt az első helytörténeti kiadvány, amely egy fiatal lakótelepről szólt. A füzetet a Rét Galériában mutatták be.

2002-ben Jenei Ilona lesz a Gazdagréti Közösségi Ház igazgatója.

A következő években jelentős felújítások veszik a kezdetüket a házban. Új külsőt kap az épület homlokzata, megújulnak az irodák, teljesen átalakítják az előteret, a vizesblokkot, új raktárhelyiségeket alakítanak ki, valamint parkosítják az épület környezetét.

2003 szeptemberében nyílt meg a Gazdagréti Közösségi Számítógépes Központ, amely 2004-ben egyike lett az első eMagyarország pontoknak a XI. kerületben. A K. Kovács János tervei alapján rendhagyó módon – szabálytalan alakú térben, ferdére vágott üveglapokkal tagolt válaszfalak között – kialakított központban nyolc szélessávú internetkapcsolattal rendelkező gép várta az érdeklődőket. S az elkövetkezendő években az internet hozzáférés biztosításán túl számítógépes képzéseket is szerveztek, elindították a Budapesti Művelődési Központtal közösen a „Kattints rá, Nagyi!” tanfolyamokat, amelyek olyan nagy sikert arattak az idősek körében, hogy „Haladó eNagyi” címmel is indítottak továbbképzéseket azok számára, akik komolyabban is szerettek volna elmélyedni a számítógép és a világháló rejtelmeiben.

Ugyanebben az évben indított az útjára az Eklektika Klub egy rendhagyó diáklapot, mint arról a Rét magazin téli száma írta: „Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy 2003. november 11-én a XI. kerület Napján lapunknak kistestvére született! Szép és egészséges, a neve pedig a kRÉTa – gazdagréti diáklap.

Az újság a maga nemében egyedülálló, hiszen nem egy iskolához kötődik, hanem egy városrészhez – Gazdagréthez –, s így a szerkesztőség tagjai is két általános iskolába (Csiki+Török) járnak. A kRÉTa kéthavonta fog megjelenni, s minden gazdagréti diák ingyenesen kapja meg.

Amíg a mi lapunk a felnőttek szemével mutatja be a lakótelepet érintő eseményeket, addig a diáklap a gyerekek szemszögéből láttatja az egész világot.

A kRÉTa további különlegessége, hogy a nyomdai munkálatok kivételével, teljes egészében gyerekek készítik; ők írják és szerkesztik, s az adott számok anyagát a Szent György Szakközépiskola tanulói tördelik. A „szabadszájúságot” pedig a lap kiadója az Eklektika Klub, mint független civilszervezet biztosítja.”

A diáklap szerkesztősége természetesen a közösségi házban volt. Az újság három évig jelent meg, majd pénzhiány miatt megszűnt, azonban addigra a Csíki-hegyek utcai Általános Iskola útjára indította a saját diáklapját.

A kRÉTa diáklap szerkesztősége

A kRÉTa diáklap szerkesztősége

A 2000-es években átalakult a Csellengő tábor, amelyben délelőttönként a gyerekek a Gazdagréten található Kilátó Művészeti Műhelyben olyan művészeti technikákkal is megismerkedhettek, amelyeket az iskolai oktatás keretében nem feltétlenül tanulnak: aquatinta, hidegtű eljárás, rézkarc, linó, fóliakarc, üvegfestés, dobozgrafika stb.

Természetesen a délutánok továbbra is a nyárról szóltak: strandolás, kirándulás, játék…

S a tábor zárásaként, az utolsó napon a Rét Galériában, a gyerekek munkáiból kiállítást is rendeztek, amelyet általában a kerület kulturális alpolgármestere nyitott meg, majd kölyökpezsgővel koccintottak az ifjú művészek egészségére.

2004-ben a XI. kerületi Önkormányzat az első Újbuda Könyvhét kulturális programjainak a szervezésével a Gazdagréti Közösségi Házat bízta meg.

A Gazdagréti Közösségi Ház közben egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki a helyi intézményekkel és civilszervezetekkel, közös programokat szerveznek, amely 2004-ben, a mintegy fél éven keresztül zajló „20 éve az otthonunk Gazdagrét. Boldog Születésnapot!” rendezvénysorozatban csúcsosodik ki, ahol a faültetéstől és a sportversenyektől kezdve, az utcabálon át, a komolyzenei hangversenyeken keresztül egészen a helytörténeti kiállításig terjedt a programkínálat.

2005-ben pedig a mintegy 3000 kerületi általános iskolást megmozgató az „Állam az államban, játsszunk demokráciát!” társadalomismereti játékot irányítja a közösségi ház, amelyben megmutatta, hogy egy kis intézmény is képes egy kerületi szintű projekt lebonyolítására, az együttműködő intézmények munkájának a koordinálására. A játék hatalmas sikert aratott, amelyről nem csak a helyi, hanem az országos médiumok is beszámoltak.

A többhónapos játékban egy választást modelleztek le, megspékelve egy kis szellemi vetélkedővel és egy jutalomtáborral. S ez a játék volt a közösségi ház legnagyobb szabású programja, amely megérdemli, hogy részletesen leírjuk:

Februárban a Gazdagréti Közösségi Ház „átalakult” Diák Önkormányzat – Választási Irodává, s az iskolák 75 felső tagozatos diák támogató aláírásával regisztrálhatták magukat.

Márciusban, a résztvevő iskolákban hatfős csapatok alakultak, akik a kampányuk során próbálták elnyerni társaik bizalmát, s a helyi választások alapján, minden iskolából az első két helyezett csapat jutott tovább.

Áprilisban négy helyszínen zajlottak a területi vetélkedők, ahol a csapatok a társadalomismereti és helytörténeti tudásukról adtak számot. S minden helyszínen az első három helyezett csapatból alakult egy közös csapat, amely már 2-3 iskolát képviselt.

A következő két hét a kerületi kampányé volt, mikor is a négy csapat járta az iskolákat, plakátoztak és kortes beszédeket tartottak, a csapatok polgármesterjelöltjei vitatkoztak a TV 11-ben, és Kampányzáró Nagygyűlést is rendeztek a kelenföldi Bikás dombon.

Május 2-án a 16 iskolában egyszerre zajlottak a kerületi választások, amely eredményeként a listás szavazás alapján összeállt a 36 fős Képviselőtestület, akik három napos felkészítő táborba utaztak Hajdúszoboszlóra, ahol a pihenés mellett, megismerkedhettek az önkormányzatok működésével. Május 20-án tartották a képviselőtestületi ülésüket a Polgármesteri Hivatalban, ahol elfogadták az „Egyet fizet, hármat kap, avagy három extrém lépés a kerületért” programot, amely keretében egy extrém park felépítését, a kerékpárutak fejlesztését és az iskoláknál kerékpártárolók elhelyezését javasolták a XI. kerületi Önkormányzat számára.

A győztes diákkképviselők az Önkormányzatban

A győztes diákképviselők az Önkormányzatban

Természetesen a diákpolgármester és a diák-alpolgármesterek találkoztak a felnőtt „kollegáikkal” is, és egy délelőttöt együtt dolgoztak.

A játékban azonban nem csak egy választás menetét ismerhették meg a gyerekek, hanem mint ahogy Kerekes Sándor Bence diákpolgármester is fogalmazott: „ebben a játékban a szokásosnál jóval nagyobb szerep jutott a csapatért, iskoláért, közösségért érzett felelősségnek, s aki ezt nem értette meg, az már a kezdeteknél lemorzsolódott.”

A nagy ívű projektek mellett az intézményben rengeteg program: tanfolyamok, rendezvények, klubok és önszerveződő közösségek működnek. A civilek egyre nagyobb mérvű szerepvállalása jelzi, hogy Gazdagréten a lokális társadalom kialakulóban van. Egyre több ember szeretné irányítani és megszervezni szabadidejét, s nem minden esetben igényli a „kész” rendezvényeket, így egyre nagyobb mértékben adott teret a közösségi ház az alulról szerveződő programoknak. Ennek köszönhetően a következő években íjász klub, egészség klub, versbarát kör, szabadidő- és kártyaklub, sakk klub, nyugdíjasklubok (Az élet szép… és Őszikék), alap és haladó szinteken működő angol nyelvi klubok és még számtalan egyéb klub is színesítette és napjainkban is színesítik a közösségi ház életét.

Ősszel az „Állam az államban…” játék során kialakult baráti kapcsolatokat tovább mélyítette a ház a kerületi általános iskolákkal a TiniSztár Karaoke Énekverseny megszervezésével, ahol a felső tagozatos gyerekek mérhették össze énektudásukat a VIVA televízió sztárjainak a közreműködésével.

A kerületi kapcsolatok kialakítása mellett, igen nagy hangsúly helyeződött a helyi civil közösségek közötti kapcsolatépítés támogatására is, hogy megismerjék egymás tevékenységét, személyes kontaktust alakíthassanak ki (Gazdagréti Civilek Fóruma). A közösségi ház kezdeményezése olyan sikeres volt, hogy öt civil szervezet – a GKH segítségével – Gazdagréti Civilek Karácsonya címmel közös családi rendezvényt szervezett 2005-ben. Ezt a szép hagyományt azóta is ápolják.

Ugyanebben az évben indul az Iai Jutsu, a hagyományos szamuráj kardrántás hivatalos magyarországi iskolája, ahol a heti edzések mellett, nyaranta egy igazi szamuráj, a Japánból érkező Komei Sekiguchi nagymester tart kurzust a tanítványoknak.

2006-ban bekerítik az intézmény teraszát, és egy mediterrán kertet alakítanak ki, ami igazi kuriózum volt a panelrengeteg közepén.

Közben egy mozgássérült fiatalembert alkalmaznak a számítógépes központban, mint IT mentort. S a munkatársak legnagyobb meglepetésére 2007. június 20-án – a Millenáris Parkban – a Gazdagréti Közösségi Ház veheti át elsőként a Társadalmi Szerepvállalási Díjat, amelyet a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetbe került rétegek modellértékű foglalkoztatásáért ítélnek oda.

  1. november 11-én, a XI. kerület Napján új hagyományt indítanak az útjára: a Gazdagrét Kupa Sakkversenyt, amely mind a mai napig a ház egyik legrangosabb sporteseménye.

Gazdagrét Kupa Sakkverseny

2008-ban elindul – a Q-Ageing Project keretében – a gazdagréti 60+ szomszédsági önkéntes hálózat kialakítása, amelynek köszönhetően egyre több idős embert ér el a közösségi ház, akik egyre aktívabban kapcsolódnak be a programokba, illetve önállóan (persze egy kis segítséggel) fotókiállításokat, kirándulásokat és szellemi vetélkedőket szerveznek.

2009-ben az intézmény meghirdeti a kerületi nyugdíjasok részére a 60+ Vers és prózaíró pályázatot, amely hatalmas sikert arat az idősek körében. A pályamunkákat a közösségi ház “Újbuda 60+ Vers és próza” címmel kiadja egy kötetben, amelyet az érdeklődők szinte pillanatok alatt elkapkodnak. A nagy sikerre való tekintettel a közösségi ház 2011 tavaszán ismét kiírja a pályázatot.

Közben egyre több gyermek jár a közösségi házba. A bábelőadások, és a kézműves foglalkozások mellett egyre több tanfolyam szól a részükre (Bukfenc, Csepp Zene, Fantázia Gyermek Aerobic, Fashion Dance, Ringató, Akrobatikus Rock and Roll…).

2010-ben a közösségi ház kap megbízást az Önkormányzattól a lakótelep legnagyobb szabadtéri rendezvénye – az addig az Újbuda Tv által szervezett – Szent Iván-éji Buli megrendezésére. Amelyen a hagyományok megtartása mellett (pl. utcabál), figyelembe véve a helyi lakosság észrevételeit és elvárásait, új irányt adott a programkínálatnak: a buli és vurstli jelleget kicsit háttérbe szorítva, nagyobb hangsúlyt kapott a rendezvény családi nap vonala, illetve a nyári napfordulóhoz kapcsolódó népszokások felelevenítése.

A 2010/2011-es évadban ünnepelte a Gazdagréti Közösségi Ház fennállásának 25. évfordulóját, amely lezárásaként olvasható az elmúlt negyedszázad történetét bemutató fenti írás.

 

A cikk forrása

 

 

 

 

 

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest