2021.12.05.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

a Momentum miniszterelnök-jelöltje Fekete-Győr András

15 min read

Pontot kell tenni az ellopott, elcsalt rendszerváltás végére, európai jövőre van szükség, az új Magyarországhoz azonban új arcok kellenek, mert a mai politikai elit súlyosan visszaélt a lehetőségekkel, és az ő bűnük, hogy félresikerült az elmúlt három évtized – többek között ezeket mondta Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje a párt Facebook-oldalán követhető online eseményén.

Képtalálatok a következőre: Fekete-Győr AndrásFekete-Győr arról is beszélt, tudja, hogy a változáshoz nem elég azt mondani, hogy „Orbán takarodj!”.

Pontosan meg kell mondanunk, hogy milyen lesz ez az új Magyarország. Ha egyetlen szóban kellene összefoglalnom: nyugati. Mert nem véletlen, hogy sok százezer magyar nem Nyizsnyij Novgorodba, hanem Berlinbe, nem Csunkingba, hanem Londonba megy, ha jobb munkát, szabad légkört, megbecsülést szeretne. Nem orosz, hanem finn oktatást akarunk. Nem kínai, hanem európai szabadságot akarunk. Nem korrupciót, hanem tiszta közéletet akarunk. A mi mintáink nem keletről jönnek. Nehogy már a honfoglaló magyarok útját visszafelé tegyük meg

– fogalmazott.

Az „új Magyarország” érdekében dolgozó politikus közvetlen csapatát alkotja Donáth Anna és Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselői, továbbá Szél Bernadett és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők, akiket egyébként nemrégiben a Momentum jelöltjeiként jelentettek be.

Mind a négyen Fekete-Győr András képességeit méltatták, és őt ajánlották ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek. Hangsúlyozták, hogy új politikai generációra, új gondolatokra van szükség.

 

A Momentum Új Magyarország tervének pontjai:

  • „El fogjuk számoltatni a NER bűnöseit. Kész tervünk van arra, hogyan fogjuk jogállami eszközökkel, gyorsan és hatékonyan elszámoltatni a felelősöket, visszaszerezni Magyarországot és megakadályozni az ellopott vagyonok és a bűnözők kimenekítését.”
  • „Finn mintára megreformáljuk az oktatást, megszüntetjük a KLIK-et.”
  • „Brit és osztrák mintára megreformáljuk az egészségügyet, hogy a befizetett járulékért tisztességes, magas színvonalú ellátás járjon, mindenkinek.”
  • „Magyarországot tesszük Közép-Európa legzöldebb országává. Paks 2 szerződéseit felmondjuk, a szélerőműveknek zöld utat adunk, évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését vállaljuk. 2035-től pedig kizárólag elektromos autókat engedünk forgalomba hozni Magyarországon.”
  • „Elérhetővé tesszük a 4 napos munkahetet 2030-ig, mert a magyar ma túl sokat dolgozik, és túl korán hal meg. Célunk, hogy heti 32 óra munkával is lehessen annyit keresni, amiből tisztességesen meg lehet élni.”
  • „Magyarország-részvényt kap minden magyar. A norvég mintához hasonlóan tulajdonossá teszünk minden magyar embert az állami tulajdonú cégekben, így mindenki részesülhet ezek profitjából osztalék formájában.”
  • „Bevezetjük az eurót, mert euró nélkül sosem leszünk a nyugat része.”
  • „Bevezetjük a bármikor felhasználható, rugalmas nyugdíjat, így 35 év felett bármikor felvehetjük az egyéni nyugdíjszámlánkon lévő összeg egy bizonyos százalékát, ha például elmennénk fél évre pihenni vagy tanulni vagy valamilyen váratlan dolog történik az életünkben.”
  • „Nekünk minden család számít. Ki kell mondanunk: teljesen mindegy, hogy egy vagy két szülő, hogy apa és anya, vagy két apa vagy két anya neveli a gyerekeit. A család az akkor is család.”

Gyűlnek az ellenzéki versenytársak

Az ellenzéki együttműködés pártjai (Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) közül először a Jobbik elnöke, Jakab Péter jelentette be, hogy megméretteti magát a miniszterelnök-jelölti előválasztáson.

Az ellenzéki együttműködést támogató Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, Márki-Zay Péter korábban szintén jelezte, hogy kész elindulni a miniszterelnök-jelöltségért.

Az esélyesebb aspiránsok közé szokás még sorolni Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjét és Karácsony Gergely főpolgármestert is.

A DK még nem jelentette be, hogy kit ajánl/támogat miniszterelnök-jelöltnek. Gyurcsány Ferenc a napokban a Klubrádiónak azt mondta: nem lesz miniszterelnök-jelölt, de feleségét, Dobrev Klárát győzködik, hogy induljon a jelöltségért.

A felmérésekben általában a legnépszerűbb ellenzéki politikusként szereplő Karácsony Gergely a kezdeti elutasítás után, úgy tűnik, hogy már nem zárkózik el a jelöltségtől, amennyiben lesz előválasztás.

Azt már tavaly novemberben deklarálták az ellenzéki együttműködés pártjai, hogy közös miniszterelnök-jelöltet indítanak a 2022-es országgyűlési választáson. Az előválasztás mellett többször is nyilvánosan elkötelezték magukat. Továbbá arról is megállapodtak, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet állítanak, illetve közös programmal és listával mérettetik meg magukat a kormánypártokkal szemben.

 

Szerkesztői kérdések, felvetések: 

  • A bűnösök elszámoltatása nem új keletű gondolat, az elmúlt 30 évben szinte minden választás előtt az egyik kiemelt ígéret volt a “Bűnösök elszámoltatása”, de valójában soha nem történt ilyen lépés. Miért ? Az egyik oka minden bizonnyal a törvényességi keret, hiszen hiába gondoljuk, netán tudjuk, hogy valaki lopott, csalt, korrupcióban vett részt, elsikkasztott pénzeket, haveroknak osztogatta az uniós támogatások egy részét, vagy egyszerűen csak adott cégre írták ki a pályázatokat, hogy más induló, még véletlenül se nyerhessen, ezt bizony a törvény értelmében bizonyítani is kell, különben nem lesz joglalpja az elszámoltatásnak. (azt már bele se írtam a felsorolásba, hogy politikusként hazudott, vagy olyan választási ígéretett tett, amiről pontosan tudta, hogy betarthatatlan) Ilyen szempontból egyik oldalon sem csak a hülyék a jellemzőek, mindkét oldalnak meg vannak a maguk agyafúrt jogászai, gazdasági és egyéb szakemberei, így még ha valami látványos és szinte egyértelmű is, jogi értelemben támadhatatlanná teszik többnyire. (Hangsúlyozom ez nem az elmúlt évekre jellemtő csak, hanem a rendszerváltás óta eltelt 30 évre is) Fekete-Győr András elképzelése tehát logikus, szimpatikus és minden magyar jogkövető állampolgár egyértelmű elvárása, de jó lenne már a választások előtt pontosítani a “”jogállami eszközök” fegyvertárát, pontosan mire is gondol, melyek ezek a jelenleg még láthatatlan eszközök, amit 30 évig senki nem fedezett fel, de most a Momentum megtalálta a kivédhetetlen utat a számonkéréshez.  A másik ok pedig roppant egyszerű sajnos…Minden oldalon megvoltak a stiklik és a bűnösök, így ígéretekben igen, de valóságban nem voltak érdekeltek a pártok egyik oldalon sem az elszámoltatásban, amolyan “betyár becsületből”, mert ha az egyik oldal borít, akkor borít a másik oldal is. Abban igaza van a Momentumnak, hogy ha ezt komolyna gondoljuk, akkor el kellene tűnnie a közéletből az elmúlt 30 politikusai zömének, mert közvetve vagy közvetlenül nagyon sokan érintettek. DE ezzel szemben azt látjuk, hogy még a nyilvánvalóan megbukott politikusok is csak ritkán vonulnak vissza a közéletből, vagy csak pár évre látszatból, majd ismét megjelennek. És persze egy fajta paradoxon, hogy az elmúlt 30 év bűnöseinek számonkérését ígérjük, és közben szövetségben állunk oylan pártokkal, amelyek az elmúlt 30 évben kitermelték ezeket a bűnösöket kormányzati szereplésük alatt elsődlegesen.

 

  • “gyorsan és hatékonyan elszámoltatni a felelősöket” Nos ezzel kapcsolatban komoly kétségeim vannak, hiszen a magyar jog rendszer önmagában is egy labirintus, amiben mindenki megtalálhatja a maga igazságát, csak értelmezési kérdés, amihez meg mindössze a megfelelő jogász kell, de ennél is problémásabb a felderítés és az igazságszolgáltatás kérdése, ahol naponta láthatjuk, hogy politikától független ügyekben sem lehet eljutni ügyek végére egy választási ciklus alatt. Nos legyen úgy, ahogy a Momentum vezetője mondja, de roppantul kíváncsi volnék arra, hogy ezt mire alapozza, és csak remélem nem marad ismét hangzatos választási ígéret a bűnösök elszámoltatása és elcsalt, ellopott vagyonok visszaszerzése.

 

  • “visszaszerezni Magyarországot és megakadályozni az ellopott vagyonok és a bűnözők kimenekítését.” Attól tartok ezzel már jelenleg is elkéstünk, hiszen számtalan offshore cégen keresztül tüntek el, tűnnek el a vagyonok, amelyekhez még nemzetközi jog segítségével sem férünk hozzá. Aztán vannak olyan országok (nem kevés), amelyek bankjaiban elhelyeztt, tisztára mosott pénzekhez szintén nem férünk hozzá még nemzetközi jog segítségével sem. Az nem kérdés azt gondolom, hogy ha valaki politikai és gazdasági szereplők közül “olykor” a tilosban járt, annak első dolga volt az így szerzett pénzek kimenekítése az országból, ha másért nem, hát a folyamatosan gyengélkedő forint árfolyama miatt. Persze másért is. Örülnék, ha Fekete-Győr András felvetése megvalósítható lenne, de a magam részéről ezt egyértelműen a látványos, de megoldhatatlan választási ígéretek közé sorolom.

 

  • „Finn mintára megreformáljuk az oktatást, megszüntetjük a KLIK-et.” Tök jó, de konkrétumok nélkül ez kezelhetetlen. Messze nem csak a KLIK az egyetlen problémája a magyar oktatási rendszernek, így megszümtetésével nem fog megoldódni az oktatás minden gondja. Ezt a Finn mintát jó lenne kifejteni, hogy a  választó azt is érzékelhesse van-e ennek realitása a magyar terepen, hogy pontosan mit és hogyan is kívánunk megreformálni és persze milyen fedezetből.

 

  • „Magyarországot tesszük Közép-Európa legzöldebb országává. Paks 2 szerződéseit felmondjuk, a szélerőműveknek zöld utat adunk, évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését vállaljuk. 2035-től pedig kizárólag elektromos autókat engedünk forgalomba hozni Magyarországon.” Ezt örömmel hallom, de nem ártana szaklértői vélemény, hogy PAKS 2 önmagában szélerőművekkel pótolható-e. A pénzosztások tekintetében (lásd 100.000 lakás energetikai korszerűsítése) pedig arra lenne szükség, ami eddig egyetlen választásnál sem történt meg, konkrét költségvetési tervezet, amiben a kiadások és a bevételek forrásai egyértelműen meg vannak jelölve, így realitást nyerhetnek az egyes fejlesztések elképzelései, egyben módjában állhat bárkinek egyes tételekkel szakértői szinten vitatkozni. Sajnos az eddigi választások előtt rendre elakadtak a pártok az ellenkormány személyeinek megnevezésével, azaz előbb beszéltek személyekről, ahelyett, hogy feladatokra koncentráltak volna, pedig személyeket feladatokhoz kell rendelni. Reméljük a 2022-es választás kivétel lesz és végre le tesz az ellenzék vagy bármelyik párt önállóan egy ellenköltségvetést.

 

  • Sajnos az Önkormányzati választásokat követően a zöld programok a klimavészhelyzet kikiáltásában kimerültek egyenlőre, és hát a kormányunk is inkább visszalépett olykor, mintsem előre (lásd egyszer használatos műanyag termékek betiltása) gazdasági lobbik érdekeinek alárendelve. Attól tartok mi még nagyon messze vagyunk attól, hogy 2035-től már csak elektromos autókat lehessen forgalmazni, és attól tartók ennél nagyobb léptékű elképzelésekre is szükség lesz és persze a megvalósításukra is, hiszen például nem környezetbarát csomagoló anyagok és termékek okozta környezeti károsítás felül múlja a nem elektromos meghajtású autók környezetkárosítását.

 

  • “Elérhetővé tesszük a 4 napos munkahetet 2030-ig, mert a magyar ma túl sokat dolgozik, és túl korán hal meg” Ez alapvetően gazdasági kérdés, és jelenleg a csapból is az folyik, és nem csak itthonról, hogy a magyar gazdaság másokhoz képest még nem versenyképes, nem hatékony. Ha ez igaz, akkor abból aligha lehet gongütésre 4 napos munkahetet kialakítani. A másik probléma ezzel, hogy az állam, mint munkáltató a munkaerőpiacon cirka 10%-al szerepel, így a maradék 90% tekintetében (MAGÁN SZEKTOR) bérek és munkaidő tekintetében is aligha lehet az Ő érdekeik és beleegyezésük nélkül ezzel ellentétes törvényeket hozni. Amikor a minimálbér jelentős emelése szóba lerült, akkor maga az ellenzék is a multik egy részének kivonulásával riogatott. A multik ráadásul nagy részben Uniós anyukával rendelkeznek, akik, természetesen mamájukon keresztül azonnal tiltakozni kezdenek és uniós jogrend sértéséről beszélnek. Nos Uniós vezetők pedig aligha fogják eltűrni, hogy a saját gazdaságaik jelentős szereplői veszteséget szenvedjenek, hiszen azokat  az anyaországban kellene az ottani üzemekben visszahozniuk. Ne feledjük ezeknél a cégeknél részvényesek vannak, akik pont nagy ívbe tesznek a magyarok bér elképzekéseire, vagy a 32 órás munkarendre. Ez nagyjából oylan, mint Dobrev Klára hangzatos, sok helyen megírt kijelentése, miszerint Ursula von der Leyen asszony egyetért vele és támogatja az unión belüli egyenlő minimumbért. A valóságban azonban Leyen sosem tett ilyen nyilatkozatott, Ő igazságos bérekről beszélt az Unión belül és nem egyenlőről, ami pontosan a hatékonyság és versenyképesség alapján határozza meg tagállami szinteken a minimálbéreket, ergo maradunk a sor végén, amíg ezen nem tudunk változtatni, ehhez viszont ki kell lépni az összeszerelő üzem jellegű gazdaságból, mert így az itt képződőtt erdmények nem a hazai GDP-t fogják erősítni. Az elképzelés tehát érthető, jó és jogos, de a magvalósításához nagyon sok olyan lépsét kell tenni, ami akár az Unió ellenállásába fog ütközni, és többek közt a hazai vállalkozásokat kell erősítse. (persze nem haveri pályáztatással)

 

  • „Magyarország-részvényt kap minden magyar. A norvég mintához hasonlóan tulajdonossá teszünk minden magyar embert az állami tulajdonú cégekben, így mindenki részesülhet ezek profitjából osztalék formájában.” Na ez dícséretes, érthető és ajánlott is, elvben kivitelezhető is, de persze óriási állami vagyon vesztéssel jár, aminek egyéb kihatásai lehetnek, lesznek, illetve nagy kérdés, hogy a mindenki mindenben tulajdonos abban, ami állami, akkor a közösségnek kik és milyen feltételekkel lesznek a képviselői a tulajdonosi közgyűlésben, hiszen aligha működne, hogy 9.700.000 ember szóljon bele részvényesként a működtetésbe.

 

  • „Bevezetjük az eurót, mert euró nélkül sosem leszünk a nyugat része.” Na ezt már régóta várjuk, de azért ilyenkor illik elmondani, hogy ennek lesznek vesztesei, pontosan a fentebb említett hatékonysági problémák miatt a gazdaságban. És természetesen ez nem jelent majd nyugat-európai béreket sem, csak mert euróban fizetnek. Az országok közötti eltérő javadalmazás, a munkánk értékének felértékelődése ettől még nem fog megtörténni. Pont ugyanolyan sereghajtók maradunk ilyen szempontból euróban is. Az tény, hogy árfolyam alapú hitelekkel többé nem lehet embereket tönkre tenni a saját tudatlanságuk okán.   

 

  • “Bevezetjük a bármikor felhasználható, rugalmas nyugdíjat, így 35 év felett bármikor felvehetjük az egyéni nyugdíjszámlánkon lévő összeg egy bizonyos százalékát” Nos igen, ehhez egyéni nyugdíjszámla kell, azaz a kiróvó-felosztó alapú (szolidáris) nyugdíj rendszert meg kell szüntetni, de ahhoz irdatlan sok pénz kell, hiszen mit kezdünk azokkal, akik életkorukból adódóan  már nem képesek egyéni nyugdíjszámlán olyan mértékű vagyon felhalmozásra, ami elegendő lenne a nyugdíjas évek megélhetésére, a tisztességesre főleg. Persze lehet Fekete-Győr András vegyes típusú nyugdíj rendszerben gondolkodik, azaz továbbra is fizetjük az állami közösbe a fizetésünk egy részét, legalábbis addig, amig fenti veszélyeztetett korosztályok ki nem futnak a rendszerből illetve a míg a ma nyugdíjasai élnek (ez még nagyon sok év) és mellette egyéni állami nyugdíjszámlákra fizethetünk, azt már csak magunknak. OK ez jól hangzik, de erősen el vagyunk késve, mert az állami nyugdíjrendszer hiánya 1000 millird felett van jelenleg is, így ha emelés helyett elveszünk a közösbe történő befizetésből, akkor az szinte azonnal összeomlik. Ha viszont a jelenlegi befizetéseink felett írjuk elő kötelezően vagy ajánlásra többlet befizetést egyéni számlára, akkor valójában nem a kormány hozza a megoldást, hanem maguk az emberek. Erre viszotn jelenleg is van lehetőség, hiszen biztosítóknál befizetett megatakarítási (akár nyugdíj) rendszerekben ma is összehozható a befizetések mértékében sok-sok millió Ft a nyugdíjas évekre, kipótolva az állami nyugdíjat. Ezzel viszont jelenleg még elég kevesen élnek, akár lenne rá forrásuk, akár nem, tehát ez ajánlás jelleggel nem igazán fog működni. Aki pedig nem tud külön pénzt összerakni az állami mellett, az bizony ott fog állni az utcán nyugdíjas éveire, hogy kárpótlást kérjen az éppen aktuális kormánytól.  Tehát így bizony nagyon konkrét elképzeléseket kellene letenni az asztalra Fekete-Győr Andrásnak, mert így önmagában ez még egy szépen felfújt lufi, amiről nem tudjuk kidurran-e és mikor. Itt telejsen konkrét elképzelést kell letenni a jelenlegi kiróvó-felosztó nyugdíj rendszer felszámolásáról, annak időpontjáról, és az ehhez szükséges források meglétésől, és mellett pontosam difiniálni a saját nyugdíjszámlák kérdését, az arra befizetendő kötelező vagy ajánlott minimum összegeket, és hogy ez állami, vagy biztosítókon keresztül fog történni. Meg kell mutatni, hogy a jelenleg 5-10-15 évvel a nyugdíj előtt állok nem lesznek ennek vesztesi, és meg kell mutatni, hogy ki és miből fogja fizetni a nyugdíj rendszer lecserélése esetén a ma már nyugdíjban lévőket.

 

  • „Nekünk minden család számít. Ki kell mondanunk: teljesen mindegy, hogy egy vagy két szülő, hogy apa és anya, vagy két apa vagy két anya neveli a gyerekeit. A család az akkor is család.” Ezzel nem tudok és nem is szeretnék vitatkozni, egyetértek, ráadásul ennek pusztán jogi alapjait kell megteremteni, pontosabban, amit ebben a témakörben jelenleg korlátozunk, elveszünk, azt visszaadni, megváltoztatni, Kimondható, hogy ez a legkönnyebben, ráadásiul gyorsan és hatékoynan betartható ígérete Feket-Győr Andrásnak.
error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest