Mocsarak, gyártelepek, paneldzsungelek: Kelenföld, amit egykor Tabánnak hívtak – Nemes Nóra cikke
9 min read
Egy érdekes Kelenföld fejkősédét szépen éátfigó és bemztató cikk született Nemes Nóra tollából a welovebudapest.com oldalon. A cikket teljes terjedelmében vettem át, hiszen minden a kerületünkben élő és dolgozó személynek ez egy érdekes és alár fontos információ lehet.
Budapest legnépesebb kerülete a XI., és ebben nyilván nem kis szerepe van a 20. század második felében, nagyrészt Kelenföldön, épült több ezer lakótelepi lakásnak. A kerületen belül is nagy területet elfoglaló Kelenföld története pedig izgalmas fordulatokat rejt: gyógyvízzel, mocsárral, könnyű- és nehéziparral, valamint a grundok helyén épült szocialista csodaházakkal.
Kelenföld története messzire nyúlik vissza, még akkor is, ha a 19. század harmadik harmadában kezdett csak benépesülni – korábban ugyanis a Duna árterének számított. A mocsaras, lápos terület sokáig lakatlan volt, csak a dél felől Budára érkezők és a bujkálók látogatták. Hogy a neve honnan ered, arról ma is vannak viták: egyesek szerint a német Krenfeld – tormaföld – volt a névadó, mások szerint a honfoglalás kori Kelen vezér nevét kapta a terület. Az azonban biztos, hogy a 19. századi, hivatalos Kelenfölddé keresztelés előtt a középkorban Tabánnak is nevezték a területet. Annak ellenére, hogy jelentős letelepedések nem történtek, nagyon is mozgalmas volt a környék élete: a középkorban erre vezetett az út Budáról Székesfehérvárra – a mai Fehérvári út elődje egyébként eredetileg a mai Gellért térről indult.
Kelenföld határai
Bár a középkorban egy-egy keresztes lovag itt kapott engedélyt letelepedésre, történetének izgalmasabb évtizedei a Duna 1870-es folyamszabályozása után indultak – ez tette ugyanis lehetővé, hogy a lápos területet apránként feltöltsék és lassan lakhatóvá tegyék – bár a teljes „kiszárításig” jó egy évszázadot kellett várni. A Bikás park ugyanis állítólag azért születhetett meg, mert a terület még a 60-as években is olyan ingoványos volt esőzések után, hogy a tervezők jobbnak látták, ha nem építenek oda egyetlen több száz lakásos szalagházat sem.
A 18. században a Gellért-hegyről (akkoriban Kelen-hegynek hívták) több szőlőműves is érkezett a szárazabb, biztonságosabb területekre, majd a 19. század folyamán az ipar is megjelent.
Kelenföld fejlődésében nagy előrelépés volt a saját vasútállomás, ami rendhagyó módon már akkor felépült, amikor még alig volt állandó lakossága a városrésznek. A Déli Vasút vonalai már 1861-ben áthaladtak Kelenföldön, de önálló állomásra ekkor még senki sem gondolt. Hogy az alig lakott terület mégis saját állomást kapott, az annak volt köszönhető, hogy a vasúttársaságok és a kormány úgy döntöttek, a Dunát átszelő vasúti híd a Gellért-hegytől délre, a Csepel-szigettől északra fog futni. Az új vasútvonalnak viszont kellett egy csatlakozó a Déli Vasút vágányaihoz, így aztán 1876-ban megnyitották a Kelenföldi vasútállomást, ekkor még Új-Buda állomás néven. A vasútállomás felépülése után egyre nagyobb szerepet kapott a dél felől érkező vonatok forgalmának bonyolításában, így nemcsak az állomás területe nőtt, hanem a vasutasok és családjaik számára is egyre több ház épült a környéken. Az állomással szemben, a mai Budaörsi úton épült meg az angol John Fowler gőzekegyára is. A John Fowler örököse, Robert által létesített impozáns gyár és bemutatóterem egyébként ma is áll, valószínűleg mindenki elsuhant már mellette a Balaton felé tartva.
A megnövekedett lakosság igényeinek ellátására, hosszas tervezés után, 1914-ben nyitották meg a Kelenföldi Erőművet a Lágymányosi-öböl torkolatánál. Az ipari műemléknek számító erőmű art deco irányítóterme egyike Budapest rejtett kincseinek, ahol ma hol szervezett vacsorákat, hol filmforgatásokat tartanak.
A két háború közötti időszakban sokat fejlődött a terület építészetileg – a mai Bartók Béla út külső, a körtértől a Kelenföld vasútállomásig tartó szakasza (korábban Átlós, majd Horthy Miklós út) mentén kisebb ipari létesítmények, a Móricz Zsigmond körtér felé pedig olyan modern lakóházak épültek, mint a legendás Simplon mozit rejtő Simplon-ház.
A háborús pusztításnak és a háború utáni országon belüli migrációnak köszönhetően ismét óriási lakáshiány alakult ki – a külső kerületek szabadon álló részein meg is indult az építkezés. A XI. kerületben ugyan nem Kelenföldön, hanem Albertfalván, majd Lágymányoson épült először lakótelep, de az 50-es években például a Villányi úton is felhúztak egy jelentősebb épületegyüttest a korszak szocialista realista stílusában.
A lakótelepi építkezésekkel egy időben szolgáltatószektort is kellett építeni – Kelenföldön ekkoriban számos bölcsőde, óvoda és iskola létesült. Az egykori Erzsébet Sósfürdő helyén 1950-ben készült el a Fővárosi Tanács Tétényi Úti Kórháza néven a mai Szent Imre Kórház, amit aztán a 60-as és a 70-es években kétszer is új épületekkel bővítettek. A városközpont területén 1974–1979 között épült a Szolgáltatóház az Olimpia mozival, élelmiszerüzlettel, piaccal, könyvtárral.
A Kelenföldi lakótelep makettje Fotó: Budapest, 1967. (5. Évfolyam) 4. Szám, Kőszegi Margit — Berti Béla:Kelenföld
Kelenföld a rendszerváltás után is megmaradt közkedvelt környéknek, még akkor is, ha a kor tendenciái szerint a kisgyerekes családok inkább a kertes külső kerületekbe és az agglomerációba költöztek. Az ezredforduló éveiben a Kelenföldi lakótelep több épülete kapott korszerűbb külsőt és újították fel a panelprogram keretében. Az 1978 óta tervezett 4-es metrót végül 2004-ben kezdték el építeni, majd 2014-ben adták át a közönségnek. A kelenföldi pályaudvart a Keleti pályaudvarral összekötő, a kerületet átívelő metróvonal még keresettebbé tette Kelenföldet. Jelenleg a kerület szélén található, a Duna és a Budafoki út közötti szakasz rozsdaövezete alakul át, több különböző lakópark is épül a területen.
Az egyébként is sűrűn lakott Kelenföld így a következő években több ezer új lakóra számíthat – remélhetőleg az építkezések nemcsak a lakásokra, hanem a szolgáltatószektor fejlesztésére is kiterjednek majd. (ezt az utolsó zárómondatot emeljük ki külön, és mondjuk azt, hogy azt bizony mi is reméljük. – Szerk.)
Szerkesztő: AZért az sokat mond a jelenlegi ingatlanfejlesztések üteméről és méretéről, “Az egykori szeméttelep helyén 1967-ben indult meg az építkezés, és 1983-ig csaknem 100 hektáron 9387 lakást építettek és adtak át. ” Most a rozsdaövezeten belöl még 10 év sem kell 20- 30.000 lakás és iroda felépítéséhez.
