Értelmezzük együtt az ellenzéki összefogás Közös Alap programját az előválasztások előtt (1.rész), majd ezt követően a kormány, a Fidesz-KDNP válsztási programját is…
10 min readJó döntéseket hozni az életben kizárólag a szükséges információk birtokában és lehetőleg reális, politikai és egyéb ideológiától, eszméktől, beidegződésektől, előítéletektől mentesen lehet.
Ez igaz a választások idején is, sőt ott igaz csak igazán, mert fenti gondolatra építve van csak realitása annak, hogy nem valami ellen, hanem valami mellett szavazzunk, hogy elsődlegesen ne pártokban, hanem személyekben gondolkozzunk, aki ettől mér természetesen lehet bármely párt tagja. Sajnos ettől még nagyon messze vagyunk, sőt mondhatni egyre messzebb, ami egyértelműen a politikai pártok 30 éve tartó, a választók megosztottságára törekvő, uszító-acsarkodó, megtévesztő, agymosó politikájának köszönhető. (természetesen a szocialista korszak sem kivétel ez alól, csak akkor egyetlen pártként az MSZMP-nek a felsoroltakból elsődlegesen az agymosásra és a megtévesztésre kellett törekednie, az uszító-acsarkodó magatartás is jelen volt, de az akkoriban a rothadó kapitalizmus témának volt alárendelve.
Az mindenkinek egyéni lehetősége, joga, hogy elmegy-e egy parlamenti vagy egy Önkormányzati választásra, új lehetőségként pedig idén először előválasztásra. Természetesen valahol felelőssége is, hiszen a felettünk történő döntések beleszólásához elengedhetetlen, hogy szavazatunkkal is befolyásoljuk egyáltalán ki hozhasson döntéseket a fejünk fölött a választópolgárok többségének érdekében. Azonban ezt a felelősség kérdését nem szabad túl misztifikálni és saját politikai identitásunk alapján megcímkézni. Azt már betéve tudjuk, hogy az ellenzéki összefogás szerint, aki nem megy el szavazni, az valójában a kormány leváltása ellen van, ahogy azt is sokat halljuk a másik oldalról, hogy az ellenzék felelőtlen politizálásának az eredménye, hogy igen csak jelentős számban maradunk távol a különböző szavazásokról, és úgy tűnik ez az arány csak növekszik. Mindkét állítás hamis, akik nem mennek el szavazni valójában azok is szavaztak, mégpedig a teljes politikai elitről, beleértve az összes politikai pártot és magát a kormányt is. Aki nem megy el szavazni, azok többnyire azért teszik, mert már mindegyik oldalban, pártban csalódtak, mert azt gondolják a hazai politikusok már teljes mértékben lejáratták magukat, és éppen ezért nem kívánnak szavazatukkal egyik bohóc társaságnak sem támogatást adni, egyik megélhetési politikusnak sem a zsebét tömködni nulla közeli teljesítményért.. Az egyik oldalnak pedig nem úgy kell legyőzni a másikat, hogy pusztán azt kommunikálja a “bizonytalan” szavazók felé (már a bizonytalan szó használata is erősen félrevezető), hogy azért szavazz rám, mert a másik rosszabb, korruptabb, stb. Miközben egyik oldal sem akar beszélni láthatóan arról, hogy amikor éppen Ő volt/van hatalmon, akkor miért nem teljesültek a választási ígéretek, miért tekintjük saját oldalunk katonáinak nyilvánosságra került ügyeit pusztán botlásnak.
A Lokálpatrióta most arra vállalkozik, hogy az ellenzéki összefogás és a kormány választási kampányát, ígéreteit is megpróbálja górcső alá venni, persze a teljesség igénye nélkül ( a teljességhez azért az egy fős apparátusnál, a meglévő technikai és finanszírozási háttérnél többre van szükség), hogy az olvasó egyrészt betekintést nyerhessen ezekbe, másrészt elgondolkodhasson azon, hogy ezek alapján is elmegy-e egy előválasztásra, választásra és ha igen kinek szavazzon bizalmat. De ha lesznek olyanok, akik pont ezeknek a programoknak és ígéreteknek a tükrében nem fog elmenni, azokra se vessünk követ, mert nagyon pontos oka van a távollétüknek, mégpedig a politikai felhozatal mérhetetlenül alacsony színvonala. Az elemzést azért az ellenzéki összefogás programjával kezdem, mivel az előválasztás ami közelebb van, ergo a kormány programról ráérhetünk akár az előválasztások eredményét követően elmélkedni és összehasonlítani az összefogás programjával.
Természetesen nem vagyok politológus, politikai elemző, de még politikai újságíró sem (hála istennek), így alapvetően civilként, állampolgárként, alapvetően a politikai intézkedések olykor élvezőjeként, máskor elszenvedőjeként, károsultjaként igyekszem elemezni és megítélni, értékelni a pártok által leírtakat. Nem kell, sőt nem is szabad velem egyetérteni, amit írok csak gondolatébresztők ahhoz, hogy mindenki kialakíthassa a saját véleményét, állásfoglalását, reményeim nem politikai identitás befolyásoltsága alatt.
Mivel ez a program szerteágazó, ezért több cikkre bontva foglalkozom a témával, viszont logikus sorrendben.
Az Ellenzéki Összefogás teljes Közös Alap program nyilatkozata ITT tekinthető meg…
-
1. rész (cikk) Szabad Magyarország program
Ez a fejezet négy altémára bomlik:
A Korrupció felszámolása:
Ezzel nehéz lenne állampolgárként nem egyetérteni, nem véletlen, hogy a Közös Alap program is erre mindössze két mondatot szán erre. Azt gondolom ezzel a másik oldal is egyetért, csak mint tapasztaljuk mindkét oldal engedékenyebbé válik, amikor saját vazallusa “botlik” 🙂
“Magyarország közéletét meg kell tisztítani az elmúlt évtizedben kiépült rendszerszintű korrupciótól.”
Igen meg kell, de igen csak téves gondolat, hogy ez mindössze az elmúlt 10 évben épült ki, aki a rendszerváltáskor is dolgozó, “hétköznapi” állampolgár volt, az pontosan tudja, hogy az elmúlt 30 évben folyamatosan épült ki a rendszerszintű korrupció, ebben egyik hatalomra jutott párt sem volt különb, maximum a politikai evolúció részeként idővel egyre pofátlanabbá váltak, és mivel nem ütköztek komolyabb ellenállásba, így egyre magabiztosabbak lettek. DE nem felejtsük el, hogy egymástól is tanultak, azaz amikor egyik garnitúra azt látta, hogy a másik garnitúra idejében meddig lehetett elmenni rendszerszintű korrupció tekintetében (na meg még sok minden másban is) különösebb ellenállás nélkül, akkor ha ezt meg lehetett csinálni, akkor mi egy picit emelünk a lécen, mondhatni teszteljük a választókat. (ezt nevezem én politikai evolúciónak) Persze mindkét oldalról időről időre azt sugallják, mossák át az agyunkon, hogy oké, de a másik sokkal korruptabb, vagy többet lopott és ezzel kvázi felmenti önmagát saját korrupciója, lopásai, hazugságai alól. A már kellően megdolgozott politikai vazallusok, politikai ideológiákat különösebben nem értő, de látványosan hangoztatók pedig ehhez rendes támogatást, mondhatni közösségi oldalak segítségével média visszhangot adnak. Jönnek is rendesen az álhírek, a MÉM-ek, a totális hazugságok és az olcsó csúsztatások tömegével minden oldalról, amit a lelkes pártkatonák napi 24 órában lelkesen osztanak tovább. Az már ennek a vicces része, hogy mindkét oldal lelkesen kampányol az álhírek megfékezése mellett 🙂 Szóval tök jó ez a nyitó mondat., már-már frázisnak is felfogható, de ha komolyan is akarjuk venni ennek tartalmát, akkor itt az idő, hogy minden politikai párt önkritikát, önvizsgálatot gyakorolva elgondolkozzon a saját korrupcióin, lopásain, hazugságain és az ilyen ügyekben tett felelősségre vonások hiányán, mondván csak megbotlott szegény funkciónárius vagy pártkatona. És hány olyan ügy van, ami nem került nyilvánoságra, de megtörtént ???
“Véget kell vetni az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért.”
Szerintem ne legyünk már a hatalomra kerülés árnyékában is kirekesztők, nem elég a NER korrupciós ügyeinek elkövetőit független igazságszolgáltatás elé licitálni, oda kell bizony vinni az elmúlt 30 év összes ilyen ügyét, különben nem beszélhetünk függetlenségről és elszámoltatásról sem. A “független igazságszolgáltatás” értelmezéséről még lesz szó a Közös Alap programban így azt majd ott boncolgatom, de azt már itt illene beleírni a programba, hogy a törvényben foglaltak szerint, törvényes eljárások mentén. Ha ezt kihagyjuk, akkor kampányszöveggé minősítjük az egyébként szimpatikus és jogos, időszerű elképzelést. Ennek iskola példája Fekete-Győr András első 3 majd első 30 napban történő intézkedési ígérete arról, hogy kik lesznek börtönben, miközben ennyi idő alatt még bírósági szakaszba sem tud kerülni egyetlen ügy sem. Politikai hangulatkeltés helyett beszéljünk realitásokról, ha csak nem az a terv, hogy a független igazságszolgáltatást úgy gondoljuk, hogy akkor innentől meg a mi bábjaink ülnek be ebbe az intézménybe. Megjegyzem a 3 és 30 nap még ebben az esetben is inkább a moslyora fakasztó kategória.
“Ennek érdekében vissza kell állítani az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, létre kell hozni a korrupció elleni főügyészséget, és csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez”
Egyetértek, csak pontosan meg kell határozni az ehhez vezető utat vagy cselekvési tervet, és az Európai Unió és annak Ügyészége tekintetében is meg kell találni az ellensúlyokat, fékeket is, mert azért láthatóan az Unió vezető hatalmai a demokráciát, sajtószabadságot és miegymást hajlamosak úgy megítélni, hogy az addig tart, amíg azt mondjuk, tesszük, amit hallani akarnak. Elég csak a Macron féle demokráciáról magukat a franciákat kérdezni, vagy Merkel asszony bevándorlás politikájáról csak úgy általánosságban az Unió polgárait, nos nem véletlenül van már óriási fordulat ebben is. De ebbe jobban nem mennék bele, külön cikket érdemelne és igen hosszú lenne, ha elkezdeném felsorolni az Unió sajtos demokrácia elmélete mellett elkövetett antidemokratikus intézkedéseiket. (hasonlóan az Uniós korrupciókról és azok leágazásairól tagországokig) De ez független attól, hogy hazánkban is bőven van mit javítani ebben a tekintetben.
“Szükséges egy széles körű csomag elfogadása a kormányzati közpénzfelhasználás és a pártfinanszírozási rendszer átláthatóvá tételére.”
Ennek már 30 éve meg kellett volna történnie, de nem történt. Én egyetlen pártnak sem adnék egy petákot sem adófizetői pénzből, tartsák el őket a saját híveik. És akkor már az átláthatóság is könnyebb lesz, legalábbis közpénz tekintetében A “szükséges egy széles körű csomag” pedig konkretizálandó, mert így csak jól hangzó mondat, de a papír mindent elbír, mint tudjuk. Annyira azért nem lenne nehéz megfogalmazni a pártok közgazdászainak, politológusainak, hogy pontosan miként is nézne ki egy ilyen csomag, ami alapvetően nem is csomag, hanem iránymutatás, vagy akár törvényerejű rendelet szövegének javaslata. Alapvetően minden pártnak meg kellene már értenie, hogy a választók már nem elégednek meg látványos íígéretekkel, olykor üres, de jól hangzó mondatokkal, le kell tenni az asztalra a konkrét elképzeléseket, egy konkrét költségvetési javaslatot, konkrét előirányzott rendeletek szövegét, de legalább lényegi tartalmát. Arra már lehet érdemben szavazni, nyitómondatokra, lufikra nem. (ez megint mindenkire érvényes nem csak ellenzéki összefogásra)
Folytatás következik …..