A miniszterelnök jelölti viták első fejezete alapján aligha lett bárki okosabb és most már tudatos választó, mert itt aztán vitának nem is volt helye…
4 min read
Vita és a jelöltek saját, csak rájuk jellemző gondolatainak megismerése helyett egy elég unalmasra sikeredett ismertetése volt az ellenzék programjának…
Reménykedtem még a vita előtt, hogy a szereplők felvállalják önmagukat és megmutatják, hogy valóbám mitől mások abban, ami közös, és ettől kaphat a választó némi muníciót abban a tekintetében, hogy kit válasszon. Láthatóan ezt nem merték bevállalni a Miniszterelnök jelöltek, inkább biztonsági játékot játszva megelégedtek azzal, hogy mi a rossz a jelenlegi kormányban, maximum ezt öten öt féle szinonimába öltöztették. Valójában ez egy Miniszterelnök jelölti program ismertetése volt, amiben a Miniszterelnök jelöltnek 5 feje van, és energiatakarékos módba kapcsolva, ezek felváltva tartanak felolvasást az kampány füzetből.
Az egyetlen “meleg pont” Zuglóban Hadházy Ákos és Tóth Csaba párharcában a korrupció felemlítése volt, de ezt a forrónak gondolt kérdést is sikerült már langy meleg állapotában visszahűteni. Pedig teljesen jogos Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András felvetése, miszerint csak akkor lehet komolyan venni az elszámoltatást és a korrupció felszámolását, ha azt saját berkeinken belül is megtesszük, ergo Tóth Csaba támogatása hiteltelenné teszi az ilyen irányú ígéreteket a DK-Jobbik párosnál. Jakab Péter válasza pedig ebben a tekintetben igen csak gyengére sikerült, amikor avval az érvvel próbált kibújni, hogy Tóth Csaba esetében ez még nem bizonyított. Bakker, miért kinek az esetében az ? Mészáros Lőrinc hatóság elé állításával sem kellene várni, ha nála bizonyított lenne 🙂 Az igazmondó juhász és Ludas Matyi keverékeként bizalmat kérő politikusnak ez volt eddig pályafutása leggyengébb válasza, igaz mit is mondhatott volna, azt talán mégsem, hogy politikai alkuk mentén kénytelen kompromisszumot kötni és azt is megtűrni, akit egyébként elzavarna. Pedig a korrupció és az ebből származó jövedelem különbségek az egyik hívó szó a választáskor az ellenzék soraiban, és ez egy olyan fegyver ami oda és vissza is elsülhet és pontosan az olyan vállalhatatlan politikusok felvállalása miatt (nem egy ilyen van), akik ugyan elkerülték az igazságszolgáltatást, de minimum etikai szempontból már lejáratták magukat. Azt pedig pontosan tudjuk, hogy politikusi páholyból nem is olyan roppant nehéz elkerülni az igazságszolgáltatást, tegyünk bármit is és ez az elmúlt 30 évben végig igaz volt.
A szereplők bár igyekeztek karakterként fellépni, de valódi viták nélkül a karakterek is üresek, így választói szempontból semlegesek is egyben, illetve összességében egy ilyen vita után az lehet csak mondani, hát nem tök mindegy melyikre szavazok ?
Az már csak hab a tortán, hogy mindegyik politikus programjában vaskosan ott van a Klímavészhelyzet miatti félelem és ebből adódó Zöld és Öko program, a csapból is az folyik az utolsó pillanatokat éljük, amíg még talán változtathatunk, ehhez képest erről egyetlen szó sem hangzott el, pedig választói szempontból igen csak nagy jelentősége van. Tök jó, ha a korrupciót sikerül a következő x évben leépíteni, de ha közben a felelőtlen magatartásunk és politikusi döntések miatt megtörténik, amit már sokan emlegetnek és 2 celsius fok fölé megy az átlag hőmérséklet emelkedés, akkor megszűnik az a környezet, ami az emberi élet számára alkalmas. Nos akkor nem mindegy lesz már, hogy ki milyen mértékben korrupt. Vannak fontos kérdések, vannak választói szempontból fontos kérdések, de ezek közt illene a prioritásokat meghatározni.
Ezen a vitán csak azért nem aludtam el, mert végig azt vártam csak történik valami a közös választási program ismertetésén túl, de sajnos 2 óra nem volt erre elegendő. Őszintén meg leszek lepve, ha ez a vita bárkiben is meghozta a döntést, hogy kire és miért. És persze már megint a “bizonytalan szavazókat” emlegették teljesen helytelenül, mivel nem bizonytalanok, csak épp egyik oldalban sem látják az alternatívát. A bizonytalannak hívás éppen azt mutatja meg ennek a nem kis rétegnek, hogy az ellenzék is úgy gondolja, ők az egyetlen alternatíva, ideje hát, hogy melléjük álljunk, és ha úgy tetszik nekünk a kisebbik rossz mottóval. Ha továbbra is így fogják megszólítani ezt a csoportot, akik a választásra jogosultak közel 40%-a, akkor csak még inkább elveszik a kedvüket attól, hogy szavazzanak. Nevezzük már őket reálisan a politikából kiábrándultaknak, és ebből fakadóan kellene őket megszólítani, hogy kijöjjenek az apátiából, igaz ehhez érvek és vita is kellene, ami most nem igazán volt.
