Eldőlt: 200 ezer forint lesz a minimálbér jövőre!
5 min readA 200 ezres minimálbér már “kőbe van vésve”, a garantált bérminimum emelésének a mértéke azonban még kérdéses. Ezt most megerősítették a munkáltatói szervezetek. (portfolio.hu)
Még nem dőlt el, hogy a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) is 20%-kal emelkedik majd. Itt a vállalkozások óvatosabb emelést szeretnének kérni, hiszen a bérminimum több dolgozót is érint, mint a minimálbér. Ezt erősítette meg az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre, a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől – mondta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a keddi megbeszéléseket követően.
A garantált bérminimum emelésének százalékos mértékét még nem határozták meg, ezt a kormány kompenzációjától tették függővé
– erről tájékoztatott Zs. Szőke Zoltán. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumtól elkérték a gazdaság első fél éves adatait, köztük például a GDP alakulását. Zs. Szőke Zoltán elmondta, az Áfeosz-Coop Szövetség úgy véli, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni, ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak. A szövetségnél is a szakképzett dolgozók vannak többségben – magyarázta -, így nem a 200 ezer forintra emelt minimálbér kigazdálkodása, hanem az ehhez mérten megemelt garantált bérminimum kifizetése lenne nagy kihívás.
JELEZTE, HOGY A TÁRGYALÁSOK KÉT HÉT MÚLVA FOLYTATÓDNAK, ÉS TERVEIK SZERINT NOVEMBER KÖZEPÉIG TARTANAK, HOGY A MUNKAADÓK FEL TUDJANAK KÉSZÜLNI A JÖVŐRE VÁRHATÓ NAGYMÉRTÉKŰ BÉREMELÉSRE.
A munkavállalói oldal képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a garantált bérminimumról még nem volt érdemi egyeztetés. Szerinte mindenképpen látni kell, hogy
a vállalkozásoknak a kormány milyen támogatásokat ad majd, hiszen ha ezek jelentősek lesznek, akkor a garantált bérminimumot a minimálbérrel párhuzamosan egy lépcsőben kellene megemelni.
Kiemelte, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket előteremteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.
A Liga elnöke arra is kitért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak száma az elmúlt években 200-300 ezer, a garantált bérminimumot keresők száma pedig 700-800 ezer között alakult. Fontos, hogy a minimálbérnek össztársadalmi szinten a minimálbérhez kötött egyéb juttatások szempontjából kiemelt szerepe van – mondta a szakszervezeti vezető.
Az ITM közleménye szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is részt vett a fórumon. Az egyeztetések heteken belül folytatódnak a szociális partnerekkel – írta a minisztérium. Parragh László korábban nem vett részt az egyeztetéseken. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (akivel rendszeresen egyeztet személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaság kérdéseiről) dobta le a bombát, amikor azt mondta a Portfolio-nak nyilatkozva két hete, hogy a magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér. Parragh úgy vélekedett, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja. Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze.
Parragh László javaslata nagy visszhangot váltott ki. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában például arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nagyon jelentős szocho-kulcs csökkentés nélkül valósul meg a bruttó 200 ezer forintos minimálbér, akkor amiatt sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez pedig elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet.
A minimálbér jelentős emelésére van szükség – jelentette ki a múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter, miután Parragh Lászlóval egyeztetett. A Pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a leginkább érintett kis- és középvállalkozásokat a kormány segíteni fogja a minimálbér emelésének kigazdálkodásában. Azt mondta, hogy
széleskörű egyetértés van abban, hogy a minimálbér összegét jelentősen emelni kell, ugyanakkor a leginkább érintett kis- és középvállalkozásokat a kormány segíteni fogja ennek kigazdálkodásában.
A kamara a vállalkozásokkal folytatott egyeztetés során összegyűjtötte javaslatait, a kormány ezeket is figyelembe véve vizsgálja a kompenzáció, így például a további adócsökkentések lehetőségét.
Szerkesztői lábjegyzet:
Az nem kérdés, hogy a minimálbér jelentős emelése jogos és szükséges munkavállalói oldalról, a kérdés ezt hogyan tudják kigazdálkodni a KKV szektor kis, közepes cégei, ahol a pandémia okozta válság már így is túlélési üzemmódba tette őket. Az elmúlt félévben önmlött a pénz milliárd számra a vállalkozásokhoz kedvezményes hitel formájában a túlélés érdekében, de ezeknek elindult, elindul a visszafizetési ideje, ami nangyon nem lesz könnyű, főleg, hogy ezzel egyidőben kell a minimálbért ilyen mértékben megemelni. Várhatóan növekedni fog az elbocsátások száma, a munkaerő racionalizálás elsődleges kérdés lehet majd a cégeknél.