Az európai kormányoknak – amelyek eddig árszabályozással, adócsökkentéssel és támogatásokkal próbálták megvédeni a háztartásokat – az IMF szerint „engedniük kellene, hogy az üzemanyagköltségek teljes emelkedését áthárítsák a végfelhasználókra, ezzel is ösztönözzék őket az energiatakarékosságra és a fosszilis tüzelőanyagokról való leszokásra” – írta blogbejegyzésében Oya Celasun, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese

Celasun szerdai írásában kiemelte, hogy a kormányoknak ugyanakkor prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, hiszen kevésbé képesek megbirkózni a megugró energiaárakkal.

az Egyesült Királyságban pedig 57 százalékkal. A pandémiát követően a gáz és az olaj nagykereskedelmi ára folyamatosan emelkedni kezdett, majd ezt fokozta az orosz–ukrán háború. Ez jelentős terheket ró a szegényebb háztartásokra, amelyek pénzük nagyobb részét Európa-szerte most áramra és gázra költik. Ezért az IMF sürgeti a széles körű támogatási intézkedéseket és segélyeket.

Szinte minden kormány beavatkozott az árakba

Az Európában bevezetett intézkedések közé tartozik az energiaár-korlát. Ezeket a kormányok Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Magyarországon vezették be. A villamosenergia-adót Németországban és Hollandiában csökkentették, de van, ahol az energiaár-támogatás mellett döntöttek: Olaszországban és Görögországban. Ehhez hasonló támogatások vannak még Németországban és az Egyesült Királyságban is.

Mivel azonban „a fosszilis tüzelőanyagok valószínűleg még egy ideig drágák lesznek, a kormányoknak hagyniuk kell, hogy a kiskereskedelmi árak emelkedjenek. Ezzel az energiatakarékosságot segítik, de meg kell közben védeniük a szegényebb háztartásokat” – mondta Celasun. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a meglévő széles körű támogatási rendszerek nemcsak késleltetik az energiasokkhoz való alkalmazkodást, hanem magas szinten tartják a globális energiakeresletet és -árakat is.

Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza szerint az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatás irányába fognak elmozdulni, „egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenek lesznek”. Kenningham megjegyezte, hogy az IMF csak korlátozottan támogatja a villamosenergia-termelőkre kivetett egyszeri, váratlanul felmerülő adókat – ahogy arról a Financial Times beszámolt.

Szerkesztői lábjegyzet:

Őszintén szólva nahát megérteni a jelenlegi helyzetet, hiszen a Németek és mögöttük az Unió pár hónapja még arról beszéltek a szankcióik részeként, hogy le kell állítani az Északi Áramlatot azonnali hatálya, és tagállamok képesek télre a szükséges mértékben átállni más energiahordozókra, illetve más beszerzési forrásokra. Volt itt palagáz érkezése Amerikából, bár szerintem nagyon naivnak és/vagy nagyon butának kell lenni ahhoz, hogy valaki elhiggye, hogy hip-hop azonnal meg lehet növelni amitermelést, arról már nem is beszélve, hogy amúgy is szállítási problémákkal küzd a tengeren Európa, ezért nehezen lett volna elképzelhető, hogy azonnal rendelkezésre fog állni a szállítási kapacitás, főleg ilyen irdatlan mennyiséghez 🙂

Az Unió vezetőinek a nyilatkozatai a szankciók tekintetében óriási optimizmusra vagy inkább hatalmas blöffre engedtek következtetni. Nos mára eldőlt, hogy ez bizony blöff vol, ami nem jött be. nagy mellénnyel osztogatták az észtfelelős vezetők, az azonnali leállásról földgát és kőolaj szinten, most meg azonnali fogyasztás csökkentést kérnek a lakosságtól, és már nem si tagadják, hogy óriási bajban leszünk, amikor eljön a tél. Winter is coming… csak ez most nem egy méltán népszerű filmsorozat megtekintése lesz, hanem maga a kiábrándító valóság.

A napokban Orbán Viktor nyilatkozta, hogy aki nem tudja a fogyasztást az átlag  fogyasztásig levinni, az fizesse meg ennek a piaci árát. 

Nem kis felháborodás lett ebből, de lásd az IMF nyilatkozatát, miszerint minden terhet át kell hárítani a fogyasztókra, nos valójában ugyanarról beszélnek, mint Orbán Viktor, hogy vagy csökkentjük a fogyasztásunkat, vagy így jártunk és viseljük a következményét. És persze amolyan marketing szöveg részeként odadobják a csontot az alacsony jövedelműek támogatásáról, de amíg nem mondjuk ki, hogy mi tekinthető alacsony jövedelemnek, és ezek milyen kompenzációt kaphatnának, addig ez csak egy jól hangzó marketing lufi. Amikor valaki ezt olvassa a IMF oldalán, gondolom egyből azt fogja gondolni, hogy Ő aztán biztosan alacsony jövedelmű és semmi gáz (most nem abban az értelemben 🙂 ) őt nem fogja érinteni az árak elszabadulása. Hát attól tartok igen sok ember fog csalatkozni és érzi majd magát átverve, amikor kiderül, hogy Ő pont nem kerül be abba a körbe, akik kapnának valamilyen mértékű kompenzációt.

2024-ben Uniós választás is lesz, és meg leszek lepve, ha az elmúlt félév totálisan elhibázott szankciós politikát, az össze-vissza döntéseket, majd ezek utáni magyarázkodásokat, és 2022, majd netán 2023 igen csak fázós téli esetéit, no meg a pénztárcánk végletekig megcsapolását (AZ IMF ajánlása alapján is) ne kompenzálná, “jutalmazná” Europa lakossága a szavazataikon keresztül.

A lakosság pont úgy nem tehet az orosz-ukrán háborúról, mint a felelőtlen, ad hoc döntések, válaszlépések következményeiről. hazánkban már megszokhattuk, hogy a parlament inkább Óvodai homokóra emlékeztett, ahol a kisemberek egymás haját húzogatják, de szomorúan láthatjuk, hog az Uniós vezetés sem nőtt még ki a homokozók világából. A pókerben mondják, hogy csak az blöffőljön a bemondások során, akinek az arca sem rezzen a nagyotmondás közben kezében nem túl erős lapokkal, nos egy póker tanfolyamra beíratkozhatnának az Unió csúcsvezetői is. alapvetően tudnánk jókat vidulni az elképesztő bénázásokon, ha nem mi lennénk ennek az áldozatai.