Kötelező lett az elektronikus fizetés, de senki sem ellenőrzi
10 min read
Lelkesen számolt be a Pénzügyminisztérium arról, hogy kötelezővé vált az elektronikus fizetés a kereskedőknél. A gyakorlatban viszont nincs olyan hatóság, amelyik vállalná, hogy ellenőrzi, és arról sincs információ, milyen büntetést kaphatnak a készpénzes fizetéshez ragaszkodó boltosok.
(Szerk. -Tehát adtunk a sz…nak egy pofont. Már megint egy újabb rendelkezés, ami markering jellegű, és amennyire örömet okot a beveztés híre, annyira fogja frusztrálni az emberket, amikor sorra tapasztalják majd, hogy az előírást sokan nem fogják betartani, és úgy tünik se ellenőrzés, se büntetés.)
Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly szépen körberoadshow-zta a médiát azzal, hogy 2021. január 1-től kötelezővé válik az online pénztárgéppel rendelkező kereskedők számára az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása. Ez mintegy 50-60 ezer elfogadóhelyet jelent, és jelentősen, több tízmilliárd forinttal csökkenti éves szinten a készpénzhasználatot – ígérte a miniszter. A kereskedelmi törvénybe beépített módosításról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a legfontosabb fizetést érintő újítások között számolt be, és persze a bankok és a kártyatársaságok is egymás után adták ki a közleményeket ezzel kapcsolatban.
Ezekben leginkább arra figyelmeztettek, hogy közeleg a határidő, és sok kereskedő még mindig nem gondoskodott semmilyen elektronikus fizetési megoldásról. Maguk az érintettek pedig halasztást kértek az év vége felé a kormánytól, hogy a koronavírus-járványra való tekintettel ne tegye kötelezővé az elektronikus fizetést január 1-től, mert nem volt erre elég felkészülési idő. A kérést gyorsan lesöpörte a Pénzügyminisztérium az asztalról, a törvény szerint az év elejétől kötelező biztosítani az elektronikus fizetést, sokan mégsem biztosítják.
Csak készpénzes utánvétel van
A webáruházak egy része eddig is csak készpénzt fogadott el, többnyire a futárnak is csak azzal lehetett fizetni. Nem filléres árukról van szó sok esetben, hanem több százezer forintos műszaki cikkekről, mobiltelefonokról, számítógépekről, amelyeknél az eladó elvárja, hogy a vásárló egy vaskos köteg készpénzzel egyenlítse ki a vételárat. A hivatalos magyarázatuk a bankkártyás fizetés és más elektronikus megoldások elutasítására az, hogy az drága, és nem fér bele a marzsukba. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy azért ragaszkodnak az ilyen boltok a készpénzhez, mert így könnyebben tudnak ügyeskedni a külföldről behozott áruk áfájával.
Hiába vált kötelezővé az elektronikus fizetés januártól, vannak olyan készpénzes webáruházak, amelyek még arra sem vették a fáradságot, hogy legalább az általános szerződési feltételekbe belefoglalják az elektronikus fizetés lehetőségét.
A webáruházak mellett a korábban szokás szerint csak készpénzt elfogadó szolgáltatók sem változtattak az eddigi gyakorlaton. Egyik olvasónk például a fodrászánál érdeklődött arról, fizethet-e most már elektronikusan, aki erre szabályosan kinevette. Egy név nélkül nyilatkozó kereskedő pedig azt mondta, hogy egyes üzletek működésképtelen POS-terminálokat szereztek be, amit bármilyen ellenőrnek fel lehet mutatni, hogy van, de beüzemelni nem tudják. Akad arra is példa, hogy a vevőnek még a vásárlás előtt azt mondták, rossz a terminál, ezért csak a készpénz játszik. Tehát, ha egy kereskedő vagy szolgáltató nem akarja, hogy kártyával fizessenek nála, egyszerűen azt mondja, rossz a készülék.
De milyen ellenőr?
Ez a trükk ügyesnek tűnik, de fölösleges, úgy látszik ugyanis, hogy nincs olyan hatóság, amelyik ellenőrizné, lehet-e az online kasszával rendelkező kereskedőknél és szolgáltatóknál készpénzmentesen fizetni. A törvény szövegéből nem derül ki, kinek az asztala lenne, de a végrehajtási rendelet sem fogalmazza meg pontosan.
A Napi.hu megkereste az adóhatóságot, amely azt válaszolta: az elektronikus fizetés biztosítottságának ellenőrzése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartozik. A rendőrség sem fog ilyen ügyben vizsgálódni: “megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett tevékenység nem rendőrségi hatáskör. Kérjük keresse meg az illetékes jegyzőt, önkormányzatot” – javasolta lapunknak az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Budapest önkormányzat sajtóosztályán szintén úgy tudják, nem hozzájuk tartozik az elektronikus fizetési lehetőségek ellenőrzése, a jegyzőknek nincs ilyen feladatuk. Szerintük a NAV lehetne az illetékes. Lapunk a Pénzügyminisztériumot és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is megkereste azzal kapcsolatban, melyik hatóság ellenőrzi az elektronikus fizetési lehetőség meglétét, voltak-e már ilyen ellenőrzések, és ezeknek mi volt az eredményük, de a két tárca egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre.
A kereskedelmi törvény végrehajtási rendeletében külön felhatalmazhatja a fogyasztóvédelmi hatóságot arra, hogy ellenőrizze a kereskedőket bizonyos szabályok betartása kapcsán, de a fogyasztóvédelmi hatóság – amely jelen esetben a kormányhivatalokhoz tartozik – ezúttal nem kapott erre külön felhatalmazást. Valószínűleg tehát legfeljebb a jegyzők nézhetnek most a kereskedők körmére.
(SZerk. – SZinte felfoghatatlan, hogy a jogalkotók úgy hoznak rendeletet, hogy nem jelölik meg a törvény szövegében az illetékes hivatalt, akinek a rendelet betartásáról kellene gondoskodnia. Ebből adódóan a vásárló hiába szeretné jelezni, hogy adott boltben megtagadják a kártyás fizetés lehetőségét, nincs hova bejelentésat tennie a fentiek alapján. Ilyen szarvas hibát egy amatőr csapat szintjén sem ilik elkövetni, nem egy jogalkotással foglalkozó intézménynél. Természetesen akik ebben ludasak, azok ma is ott dolgoznek, ahol eddig követlezmények nélkül. KIcsit olyan ez, mint a szakiparban elterjedt mondás egy nem pont a legjobban sikerült munka után: ” Jó lesz ez így”
Mi a szankció?
Persze hiába ellenőriz bármilyen hatóság a kereskedőknél, ha azzal kapcsolatban sincs igazán információ a jogszabályokban, hogy hogyan lehet szankcionálni azokat a boltosokat, amelyek nem biztosítják az elektronikus fizetést. Nem derül ki a paragrafusokból, hogy az üzlet bezárására (ez online webáruháznál elég furcsa lenne), netán pénzbüntetésre kötelezhetik-e őket. Szóval egyelőre úgy tűnik, ha követni szeretné egy üzlet a jogszabályokat, akkor biztosítja az elektronikus fizetést, de ha mégsem, akkor sem kell attól tartania, hogy megbüntetik miatta. (SZerk.- Ismereteim szerint a törvény pl. azonnali utalás lehetősége esetén nem kötelezi az üzletet kártya elfogadásra, de hát ehhez mobil telefon, szükséges applikáció, online bankfiók és ilyen fajta program használatának ismerete kellene, ezért van az a korosztály, akinél ez komoly gondot jelenthet majd. De még fiatalok esetén is problémás lehet, hogy miközben sorban állnak mögötte, igyekszek elintézni az elektronikus procedúrát az online bankfiókjában a telefonon keresztül. Ezért azt gondolom nem lenne szabad kiváltani a kártyás fizetést azonnali utalással.)
Nyilván van sok olyan üzlet, amelyik jogkövető, és megtette a szükséges intézkedéseket. Egyre több helyen elfogadják már a bankkártyát, de sok webáruház döntött úgy, hogy a kártyás vásárlást nem engedélyezi, kizárólag előre utalással lehet elektronikus úton kifizetni náluk az árut.
Utóbbi fizetési mód pedig a lehető legkevésbé fogyasztóbarát az összes lehetséges közül. A bankszámláról elküldött pénzt ugyanis ha nem érkezik meg az áru a vásárlóhoz, nem lehet egyszerűen visszakövetelni, mint egy bankkártyás tranzakciónál, csak polgári peres úton lehet visszaszerezni a pénzt, ha a kereskedő magától nem adja vissza. Emellett az átutalásnak a vásárló számára – szemben a bankkártyás vásárlással – jellemzően költsége is van, miközben a készpénzfelvétel havonta 150 ezer forintig még mindig ingyenes. (Szerk. – Na ez még ez előzőnél is problémásabb, hiszen se szeri, se széma azoknak az eseteknek, ahol az előre kifizetett áru nem jön meg, vagy hibásan jön meg, vagy nem az jön meg, és hónapokig tartó procedúra lesz, mire visszakapjuk a pénzünket annak ellenére, hogy erre is van jogszabály. Az Extrém Digital estében például a károsultaknak saját facebook közössége van, és egészen hajmeresztő történetekről számolnak be nap mint nap. )
A lokálpatrióta szerkesztő-tulajdonosaként nekem erről az esetről sok minden mellett a 2001-2002 körül bevezett rendelet jut eszembe, amiben a bújtatott munkavállalás megszüntetése, a kényszervállalkozások eltörlése, és ez alapjén a gazdaság további fehérítése volt a cél. Nos ezt sem akkor, sem azóta senki, semmilyen formában nem ellenőrizte, pedig a rendelet ma is él. Akkoriban a Metro újságnál dolgoztam, természetesen kényszervállalkozóként, azaz számla ellenében adták a fizetést, pedig minden egyéb tekintetben úgy dolgoztam, mint egy főállású dolgozó, és ezzel nem voltam egyedül. Kijött a céghez a APEH ellenőrzésre (na nem a rendelet miatt), már kedztünk örülni, hogy végre a törvény erejével normalizálódik a munkaviszonyunk, hiszen nehéz lett volna nem felfedezni, hogy az irodákban az írószataluk mellett munkájukat végző emberekből egyet sem találnak meg a bérjegyzékben. Mivel nem érzékeltük a nagy aktivitást az APEH munkatársainál egyikünk odament és jelezte, hogy itt mindenki kényszer vállakozó, és ha megnézik a könyvelésben x,y,z vállalkozások által kibocsátott számlákat, azok hátára azonosításként az itt dolgozók neve van felírva, azaz melyik számla mögött kinek a bére megy ki… Az APEH munkatársai meghallgatták, megvonták a válukat, mondván így is van elég dolguk, azaz ” Jól van ez így” És igen ment tovább a verkli úgymond vállalkozóként. Amikor megszűnt ott a “munkaviszonyom” és nem adtam vissza a vállalkozásom 3 másodpercen belül (mivel félő volt, hogy a következő médiánál is számlát fognak kérni) keletkezett két hónap tb és egyéb adótartozásom, hiszen attól, hogy már nem volt munkám vállalkozásnak a terhei nem tűntek el. Sajnos akkoriban még lázadó fejjel azt mondtam nem fogom a nehezen megekresett pénzemből ezeket az elmaradásokat kifizetni, hiszen a kényszervállalkozásba nem én kényszerítettem magam. Nos meg lett az eredménye 15 évbe tellett mire sokadik levelezés után végre kéynszertörlésre került a bt, de a felszámolásért rám róttak 50.000 FT felszámolói díjat, szóval valójában nem menekültem meg semmitől, de cserében 15 évig semmiylen támogatásra nem voltam jogosult, hiszen ha megszűnt egy valódi állásom a törvény szereint azonnal főállású vállalkozóvá avanzsáltam a meglévő bt miatt, tovább halmozva a tartozást. Ördögi kör volt, amiből nem volt kiút. Megjegyzem a Metro újságos időszak előtt is a munkaügyi hivatalok előszeretettel beszélték rá az embereket vállalkozás indítására, még támogatták is, hiszen tudták, hogy ezzel kikerül az illető a körből, akinek munka elvesztés esetén támogatás járna…Akkor most csodálkozunk, ha a hivatal is így gondolkozott, akkor miért is nem tettek lépéseket a törvény batartatása érdekében. Nem csak most, sok évvel ezelőtt is tehát egy-egy rendelkezés, elméleti szigor nem szólt többről, mint a marketingről. És most úgy tűnik az elektronikus fizetést szabályozó törvénnyel is így járunk.
