Az Ellenzéki Összefogás Közös Alap programjának kiértékelése 2. rész, az Alkotmányozás
12 min read
Szabad Magyarország pont…
2. ALKOTMÁNYOZÁS
“A NER – visszaélve a parlamenti többségével – egypárti alkotmányt (alaptörvényt) hozott létre. Felszámolta a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, szakított a köztársasági hagyományokkal és a demokratikus hatalomgyakorlással, ezért közjogi tekintetben az ország előtt alkotmányozási feladat áll.
A közhatalom alkotmányos gyakorlásának kereteit kell felépíteni, melyben a három alkotmányos alapelvnek: a jogállamiságnak, a demokratikus hatalomgyakorlásnak és a hatalommegosztásra épülő államszervezetnek együtt kell érvényesülnie. Az államnak szigorúan a jogszabályokhoz kötve kell működnie. A demokratikus hatalomgyakorlás alapja a népszuverenitás, a hatalommegosztásra épülő államszervezet pedig a fékek és ellensúlyok klasszikus rendszerét jelenti, a korlátlan hatalom megakadályozására.
A nemzet alkotmánya nem lehet kirekesztő. Ezért, megtartva az Országgyűlés koordinatív, kezdeményező és döntéshozó szerepét az alkotmányozás folyamatában, széleskörű társadalmi konzultációt kell indítani az új alkotmányról. Az új alkotmány az Országgyűlés döntését, majd alkotmányozó népszavazást követően léphet hatályba. A nemzet alkotmányát mindenki sajátjának kell, hogy érezze, abban meg kell jelennie a minden polgár értékrendjét képviselő deklarációknak és normáknak is. Plurális, sokszínű, a felvállalt alapértékeinket megjelenítő és deklaráló alkotmányt kell létrehozni..”
Rendben egyetértek, de ezt a széleskörű társadalmi konzultációt már a választások előtt kellene elindítani, hogy hiteles legyen az elképzelés, azaz biztosak lehessünk abban, hogy az ellenzéki összefogás hatalomra kerülését követően első intézkedéseit már a közben elvégzett társadalmi konzultáció visszajelzéseinek tükrében tehesse meg. Továbbá az elv jó, de jó lenne azt is látni, hogyan képzeli el a 6 párt a hatalommegosztásra épülő államszervezetet, ergo már a szavazások előtt láthassuk, hogy nekik sem lesz lehetőségük túlsúlyba kerülni, lássuk a saját magukkal szemben alkalmazott fékeket is.
“Elengedhetetlen, hogy a demokrácia védelme, a jogállami működés kiteljesedése érdekében az új alkotmány:
- arányosabb választási rendszert alapozzon meg,
- garanciális szabályokat tartalmazzon az erőszakszervezetek és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának tilalmát illetően,
- biztosítsa a sajtószabadság érvényesülését,
- egyértelműen álljon ki az állam és az egyház elválasztása mellett,
- rögzítse az államhatalom kötelezettségeit a kisebbségek és nemzetiségek jogainak védelme érdekében,
- pontosabban határozza meg az állam és az önkormányzatok szerepét, feladataik ellátásának feltételeit,
- erősítse az alapvető jogok védelmének garanciáit, kiemelten biztosítsa az élethez és az emberi méltósághoz való jog elsődlegességét, korlátozásának tilalmát,
- tiltsa meg, hogy jogszabály visszamenőleges hatállyal állapítson meg vagy tegyen terhesebbé kötelezettséget, nyilvánítson valamely magatartást jogellenessé.”
Az választási rendszerben nem csak annak arányosságával van probléma, hanem a nem ígéreteik szerint teljesító képviselőnek visszahívási jogának hiányával is. Bizony minden egyes képviselő bármikor visszahívható legyen pontosan annyi jogszerű, választó körzetéből érkező aláírással plusz 1, mint amennyivel megválasztották. Továbbá nem nyelheti be egy visszahívott képviselő mandátumát az adott párt, ahová tartozik, mivel mi emberekre, az adott körzetet képviselő személyre szavazunk és nem pártra. A parlamentbe pedig kizárólag olyanok juthassanak be, akiket a választópolgárok megszavaztak, azaz listás bejutást el kell törölni. megtartható a képviselői létszám, legfeljebb kisebb, viszont több választókörzet lehetne. Legyenek arányosak a választási körzetek, tehát a választó joggal rendelkező polgárok számát kell nagyjából 200 képviselői mandátumra szétosztani, és ahogy fentebb írtam listás bejutás nélkül egyéniben kell mindenkinek megmérkőznie. A magyarországi választójogosultak száma a szavazóköri névjegyzék indulása napján 2018-ban 7.968.059 fő volt , a levélben szavazókkal együtt a választásra jogosultak száma elérte a 8.312.264 főt, tehát egy mandátum megszerzéséhez cirka 41.500 fős szavazóköröket kell létrehozni, így az arányosság biztosított, Ahhoz hogy valaki országgyűlési választáson elindulhasson, ahhoz ennek legalább 5%-át kellene ajánlásként összegyűjtenie (persze ez lehet magasabb is) Nem szabad elfelejteni, hogy ha nincs a pártoknak semmilyen támogatás adófizetői pénzből, akkor kamupártok jelenléte is nagy mértékben visszaszorul. Azt gondolom aki nem képes cirka 2000 ember ajánlását összeszedni több hét alatt, annak aligha marad oka arra, hogy bárkit is képviseljen. Ajánlást csak egyetlen embernek lehessen adni és ezt elektronikusan is. Meg kell akadályozni, hogy az ajánlóíveken szereplő adatok később pártok marketing tevékenységének címanyaga legyen. Politikai hirdetések pedig csak az erre kijelölt médiákban, és azon belül egyenlő arányban jelenhessenek meg, akinek ez nem elég, az szervezzen olyan nagygyűlést, ahová az érdeklődök bemehetnek, nem zavarva így azokat, akik nem kíváncsiak politikai megnyilvánulásokra.
A garanciális szabályok ok, de attól tartok az erőszak szervezetek besorolásakor politikai pártok eltérően tennének oda be vagy ki szervezeteket, így ennél pontosabb meghatározás kell.
A sajtószabadság egy külön cikket megér, így önmagában a sajtószabadság érvényesülése csak egy üres mondat. Mindkét oldalnak meg vannak a maguk saját “lakáj” médiái, és sok média meg egyenesen beajánlkozik, a túlélése érdekében, mert az anyagi függetlenségét más módon nem tudja előteremteni. Már a “Független” szó használatát is nagyon erősen limitálnám médiák esetében, mert az esetek többségében max. egy adott oldaltól független. Egyébként is nehezen elképzelhető függetlenség anyagi kiszolgáltatottság mellett, márpedig a média sem különb más vállalkozásnál, azt valakinek finanszírozni kell, és erre egyre kevésbé hajlandók maguk az olvasók, vagy legalábbis nem olyan mértékben képesek, amitől egy média megmaradhat. Ha maradok szűkebb hazámban Újbudán, akkor ugyan ki állítja azt, hogy az Önkormányzat által üzemeltetett helyi média csoport nem a mindenkori önkormányzat többségi vezetésének volt a szócsöve ? És mivel jelenleg itt az ellenzéki összefogás erői vannak túlsúlyban, ebben tekintetben nem mondható el, hogy a Közös Alap elképzeléseit magukévá téve bármit is tettek volna az itteni Újbuda Médiacsoport függetlenségéért, elég csak beleolvasgatni.(Talán nem véletlen, hogy elég sokan már bele sem olvasgatnak, nem csak a mostani időszakban, már az ezt megelőzőekben sem.)
A szöveg többi része evidens, vagy annak kellene lennie, aztán ha még se az, és ezek szerint 30 éve nem az, akkor azon minden párt közösen elmélkedhet.
“A közjó szempontjainak érvényesülése érdekében az új alkotmány
- fogalmazza meg az állam szerepvállalásának kereteit a területi, szociális, etnikai, illetve minden más egyenlőtlenség és esélykülönbség mérséklése érdekében,
- fogalmazzon meg alapvető elveket a közpénzügyek kezeléséhez,
- határozottan álljon ki a környezettudatos gazdálkodás és életmód szempontjainak érvényesítése mellett, szigorúan korlátozza a környezetkárosító tevékenységeket,
- rögzítse az érdekegyeztetés kereteit; a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek, a szociális partnerek együttműködésének legalapvetőbb elveit és intézményeit; a sztrájkjog érvényesítésének garanciáit,
- rögzítse az igazságos közteherviselés elvét: azt, hogy a nagyobb vagyon többletkötelezettséggel jár.”
Ok, de akkor ne elvekről beszéljünk, hanem tessék megfogalmazni, miért kell ezzel várni addig, amíg hatalomra kerültök, miért nem az ilyen megfogalmazásoktól várjátok, hogy hatalomra kerülhessetek. Mi a probléma azzal, hogy előre megfogalmazzátok, hogy mi legyen benne egy leendő alkotmányba, ha hatalomra kerülnétek. Ne akkor kezdjünk kitalálni mi legyen, amikor már cselekedni kellene, most itt az idő, hogy minden elő legyen készítve egy esetleges induláshoz. Megsúgom ez jól működő cégeknél is így működik, előre megterveznek mindent, nem utólag , az idő által hajtva. Ugyanez a helyzet az alkotmánnyal szembeni követelmények további felsorolásával is, hajrá, tessék megfogalmazni… ezeket így most át is ugrom, de bárki fentebbi link segítségével átugorhat és elolvashatja,
“A köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza, és a köztársasági elnök ne a végrehajtó hatalom (kormány) részeként, hanem annak ellensúlyaként működjön. Az elnök hatásköre bővüljön; az ismételt törvényhozási mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértések esetén kezdeményezhesse az országgyűlésnél, hogy az mondja ki feloszlását.”
Helyes, de mondjuk már ki azt is, hogy milyen felételekkel indítható valaki a köztársasági elnök választáson, mert bizony nem szeretnénk, ha pusztám pártok jelöltjeire lehetne szavazni, mert akkor az demokrácia helyett csak irányított demokrácia lenne.
„Az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl is az Országgyűlés válassza meg az összes képviselő legalább kétharmadának támogatásával. A jelölés ne kizárólag az Országgyűlés hatáskörébe tartozzon. Az Alkotmánybíróság létszámán, a mandátumuk 12 éves hosszán, az újraválaszthatóságuk kizárásának szabályán nem szükséges változtatni. Az alkotmánybírák esetében a bírákkal azonos nyugdíjkorhatárt célszerű megállapítani: a megválasztott alkotmánybírák a 70. életévük betöltését követően ne maradjanak hivatalban. Meg kell szüntetni azt a korlátozást, hogy az Alkotmánybíróság ma nem vizsgálhatja felül teljeskörűen a jogszabályokat. Jelentősen szélesíteni kell az utólagos normakontroll kezdeményezésére jogosultak körét, helyreállítva az „actio popularis” jogintézményét. Az alkotmányjogi panasz jogintézményét meg kell tartani. Az alkotmánynak deklarálnia kell, hogy az Alkotmánybíróság jogosult az alkotmánymódosító javaslatok utólagos normakontrolljára”
Meg van az első dolog, amivel maximálisan egyetértek, remélem lesz még ilyen 😊
„A bírói önigazgatási szervek legfontosabb feladatának a bírói státusszal összefüggő olyan döntések meghozatalát tartjuk, amelyeknek valódi hatásai lehetnek az ítélkezési tevékenység, más szóval a bírói függetlenségre. Ezért az a célszerű, hogy a bírói önigazgatás szerveként működő, a bíróságok legfelsőbb szintű igazgatását ellátó tanács hozza meg a bírói státusszal kapcsolatos döntéseket. Ennek a tanácsnak ne lehessen politikus tagja.”
Egyetértek, de nem állnék meg a Bírói tanácsnál, mert nekünk választópolgároknak a végtelenségig elegünk van a „szakpolitikusokból” akik olykor még a szakmájukat sem gyakorolták politikai karrierjük előtt. Az igazi szakemberek nem véletlenül nem vállalnak politikai szerepet, mert nem szeretnék a szakmájukat és ezzel önmagukat olyan alacsony szintre vinni, mint ahol a pártok és „szakpolitikusaik” vannak. Szakértői kormányt végre, amiben nem a „szakpolitikusok” dominálnak.
„Erősíteni kell az eljáró ügyészek függetlenségét. Csatlakoznunk kell az Európai Ügyészséghez.”
Hajrá most már csak azt kell kitalálni, hogyan tudja az ellenzéki összefogás hatalomra kerülés esetén önmagától is függetleníteni, na csak mert ez egyik eddigi kormány idején sem volt rózsás, jöttek bármelyik oldalról és bármilyen színben is. Ne csodálkozzunk, hogy pártok és kormányok tekintetében már elég nehéz kimondatni a választópolgárokkal, hogy azt hitelesnek tartják
„Meg kell szüntetni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, helyette az Országgyűlésnek információs biztost kell választania, aki ombudsmani jogalkalmazási hatásköre mellett más alapjogvédelmi és hatósági funkciót, így az adatnyilvánossággal (információszabadsággal) kapcsolatos szabályok feletti felügyeleti jogkört is ellátja.”
Nem az a lényeg hogy hatóság vagy ombudsman, hanem miként garantáljuk bármelyiknek is a függetlenségét az aktuális kormánytól.
„Meg kell teremteni a közpénzügyi intézmények függetlenségét. Garantálni kell az Állami Számvevőszék független működését, meg kell teremteni a döntéseivel szembeni jogorvoslat lehetőségét.”
Ez így megint csak egy elv, ne csak azt mondjuk ki mit kell megteremteni, hanem azt is hogyan. Írjuk le a módját, határozzuk meg a valós garanciákat, fékeket, ellensúlyokat. Ha ez nincs, akkor ez így csak egy üres mondat, ami jól hangzik, de nem sokat ér.
„A közigazgatásban dolgozók számára anyagi és erkölcsi megbecsülést biztosító életpályamodellt kell kialakítani, amely megszünteti a jelenlegi kiszolgáltatottságukat. A kormányhivatalokhoz került országos hatáskörű szakigazgatási szerveknek vissza kell kapniuk az önállóságukat, és élükre szakmai vezetőket kell kinevezni.”
Pontosan, szakmai vezetőket, nem szakpolitikusokat, politikai vazallusokat, pártkatonákat, na most soroljuk hány olyan politikus van olyan beosztásokban, amihez sokszor végzettségük szerint, gyakorlatuk, tapasztalatuk szerit megaztán pláne nem sok közük lehetne. És ezt most is minden oldal és párt esetén bőséggel lehet sorolni. Tele vagyunk politikai funkciónáriusokkal, akik a parlementen kívül még nem sokat gyakorolták a saját szakmájukat. Az már csak hab a tortán, amikor hamis vagy nem megfelelő szintű végzettségekkel ülnek posztokban, vagy lás ma már úgy is lehet valaki igen magas pozícióban, hogy még épp csak koptatja az iskolapadot, és akkor a nyelvtudást vagy a nyelvvizsga papírok eredetiségét már ne is említsük, a hiperpasszív nyelvtudás fogalmának bevezetésén pedig már tényleg csak derülni lehet, bár lehet inkább sírni kellene…
„nyilvánosságra kell hozni az ügynöklistákat”
Azért ez már a stand up comedy szintje, amit már olyan régóta mond minden politikai párt, de valójában semmit nem tesz ezért, hogy mire erre törvény lesz, már művészet lesz találni még élő volt ügynököt…
„hatályon kívül kell helyezni a civilek megbélyegzését szolgáló jogszabályokat, és növelni kell a közfeladatot ellátó civil szervezetek támogatását”
Én már annak is örülnék ha egyáltalán tárgyalóasztalhoz ülnének parlement és önkormányzat szintjén a civil szervezetekkel, de nem politikai kampányok ígéret halmazaként, hanem ténylegesen. Ebben akkor a lemaradás mindegyik oldalon, hogy tényleg irdatlan nehéz hitelesnek elfogadni egy ilyen felvetést, de ám legyen lássuk miként lesz ez a valóságban.
folytatás következik….
