Egy kissé lapos színházi előadáson jártam ma, aminek a címe Rendkivüli Önkormányzati Testületi ülés Kelenföldi Városközpont ügyében…

Nagy várakozással érkeztem az Önkormányzat mai rendkívüli testületi ülésére, aminek okai egy előző cikkben olvashatóak, de a valóság jéghideg víze, elég hamar lehűtötte a lelkesedést, és egy meglehetősen laposra sikeredett színházi bohózatnak lehettem a szemlélője…

Azt már nem egy testületi ülés után megfogalmaztam, hogy azok színvonala nagy versenyben van az óvodások egymás közti civakodásával, igy nem okozott nagy meglepetést, hogy mai ülésen sem voltak képesek elszakadni képviselők a “bezzeg Te meg azt nem szavaztad meg”, “bezzeg Te meg az ellen nem szóltál”, bezzeg Te mag arra adtál engedélyt”, stb. típusú politikai adok-kapok stílustól. Pedig észre kellene már venni végre, hogy a “nagypolitikát” és parlament minősíthetetlen színvonalú vitának beállított marakodásait ott kellene hagyni mindenkinek saját pártirodájában, és ide a testületi ülésre a választópolgárok által megszavazott bizalommal élve és nem visszaélve, kizárólag a kerület ügyeire és az itt lakók érdekeire fókuszálni.

A cirka 2 órás ülésből nem egyszerű 10 perc lényegi, a lakosság számára is érdekes és hasznos információt összegereblyézni. 10.000 aláírás mellett, amit a Kelenföld Városközpont környezetében élők azért adtak, hogy megmentsék a Városközpontot és aláírásukat eladás, majd lebontás helyett a felújításra adtak, azt gondolná az egyszeri ember, hogy meghallják és megértik a képviselők, azonnali hatállyal érvényteleníteni kell a jelenlegi értékesítési pályázatot. Nos ismét nem ez történt, pedig ez volt a rendkívüli ülés összehívásának az oka, igaz az már egyértelműen látszik, hogy ebből a szorult helyzetből, már minden párt menekülne, és nincsenek kétségeink, hogy jövő héten majd eredménytelen lesz a pályázat, azaz nem találnak olyan pályázót, aki megfelelne kerület, az itt élők érdekeinek.

Persze ez az egész szennyes ügy már nem azon múlik hogy most pénteken, vagy jövő hét csütörtökön zárják le, (legalább ideiglenesen), de az emberek szájában a rossz szájízt, a körmük alá szúrt tüske fájdalmát nem igazán enyhíti, hogy várni kell egy újabb hetet, hogy végre valaki kínkeservesen kinyögje már azt, amit már jelenleg is mindenki tud. Értem én, hogy olyan megoldást akartak letenni a politikusok, amivel a legkisebb arcvesztéssel másznak ki a csávából, de jelzem a lakosság szemében már rég túl vannak az arcvesztésén, éppen amiatt a tragikomikus színházi pamflet miatt, ami szeptember óta zajlik.  A világon semmi értelme nem volt kivárni a pályázati felhívás lejártának határidejét, ahogy a mai nap, az ülést követően szinte azonnal zajló Licitet sem. (ha csak nem ezt is tesztnek szánta az Önkormányzat, a lakosság reakcióinak tesztjének, ha igen, akkor jelzem a teszt sikeres volt, a pályázat pedig éppen ezért megbukott) Ha én pályázó lennék, és kiváncsiságból belenéztem volna a mai ülésbe, akkor utána jeleztem volna a licitnél, hogy köszönöm innentől már nem licitálok, mert ha azt szeretnék, hogy asszisztáljak egy előre megírt forgatókönyv alapján egy színházi előadáshoz, akkor legalább kérjenek fel rá előtte. Amelyik pályázó nem érti még most sem, hogy ez a pályázat eredménytelen lesz, így totál mindegy milyen licittel rukkol elő, hát azt csak sajnálni tudom, igaz vigasztalódhat azzal a mondattal, amit Barabás Richárd alpolgármester mondott a lakosságnak, hogy ez nem értékesítési pályázat volt minden látszat ellenére, csak egy teszt. Akkor a pályázók most az újbudai kandikamera felvételének lettek a szereplői.

A “teszt mibenlétéről” írnék egy remélem teljesen érthető példát. Ha egy cég vezető kiír egy álláspályázatot egy meglévő, betöltött posztra, az természetesen nem jelenti azt, hogy innentől valakit köteles felvenni, de azt már innentől tagadni sem tudja, hogy  az adott posztról valakit el akar távolítani. Nos így ven ez a Városközpont ügyével is, lehet azt mondnai, hogy mi csak teszetlünk egy értékesítási pályázattal, de innentől már tagadhatatlan, hogy felmerült a fejünkben az eladás az ott élők meghallgatását is mellőzve, amire az első lépéseket meg is tettük. Ha csak egy ingatlan piac értékére vagyunk kíváncsiak az eladás szándéke nélkül, akkor forduljanak hozzám bizalommal és elárulom, hogy csinálják ezt a multiknál, jelentősebb vállalatoknál.

Most már ugyan Fővárostól Újbuda Önkormányzatáig mindenki azt bizonygatja, hogy ebben a pályázatban nem a pénz számít, gondolom ezért kíváncsiak a licit végeredményére. Na sebaj azóta már a licit is lezajlott, jövő héten ünnepélyes keretek között ki lehet nyitni a pályázatokat, majd rendkívül nehéz döntést hozhatnak az illetékesek arról, hogy bár kivétel nélkül értékes és színvonalas pályázatok érkeztek, csak momentán semmi közük nem volt ahhoz, amit az itt élők elvárnak. Megjegyzem nekünk is meg kell érteni, hogy egy ingatlanfejlesztő, az nem a szociális háló alapköve, ők érthető módon a befektetők, tulajdonosok pénzének megsokszorozásával foglalkoznak, így csak a politikai értelemben nagyon elvakult emberek hihették el, hogy egy kétszintes Városközpont helyett itt majd versengenek azok, akik egy kétszintes Városközpontot akarnak építeni. Nem a pályázók a hibásak abban, hogy ide jutottunk, hanem azok, akik alakosság megkérdezése nélkül kiírták a pályázatot. Nagyon tanulságos lenne, ha a 7 pályázó anyagát nyilvánosságra hoznák és megtekinthető lenne mindenki, még a legnaivabbak számára is, hogy miként képzelték el a pályázók egy Városközpontot, hogyan próbálták meg áldozatként valami városközpont szerűt belegyömöszölni egy olyan tervbe, amiben majd ott állnak azok az épületek is, amitől már megéri Városközpont szerűt is építeni.

Fátylat borítók az egész ülésre, összességében Civil szempontból  a kaptunk is valamit meg nem is effektus érvényesült, hiszen továbbra sem zárult le a Kelenföldi Városközpont ügye, igaz cserében egy javaslattal ált elő Orosz Anna alpolgármester, amit végül mindenki el is fogadott és ami már az esetleges érvénytelenné nyilvánítás utáni helyzetre ad iránymutatást. E szerint a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) módosításába „intenzívebben” vonják be a lakosságot, és ebben szabályozzák azt is, hogy a terület a jelenleginél kisebb mértékben legyen beépíthető, továbbá, hogy megmaradhassanak azok a helyi szolgáltatások, melyek most is elérhetőek.

A képviselők azzal bízták meg László Imre polgármestert, hogy a főpolgármesterrel folytatott tárgyalásai során érje el, hogy amíg az Etele Városközpontra is irányadó KÉSZ módosítási folyamata le nem zárul, addig ne kerülhessen újra napirendre az ingatlan értékesítésének ügye.

Amikor arról beszélünk, hogy egy esetleges pályázat érvénytelenítés után mi a teendő, akkor nem kérdés, hogy ez a pályázat érvénytelenítésének előkészítése. Tulajdonképpen lassan a Civilek beszerezhetnek pár üveg pezsgőt, és nem kell eltenniük Szilveszterre. Végre kezdhetnek a kezdeti gyomorfekély után összemosolyogni, lassan kimondhatják, hogy a Civilek, a Civil Szervezetek ismét képesek a lakosság érdekeit maradéktanul kiszolgálva, egységes, logikus, érvekre és megoldási javaslatokra építő tiltakozás hullámmal átvinni az akaratukat a politikusokon, a politikai pártokon. Ebben az évben már kisebb léptékű ingatlan eladási ügyletekben sikereket értek el, de ez a mostani nagyságrendje alapján a Civilek Demokráciájának a győzelme lesz a Politika felett.

Amikor ez bekövetkezik, akkor természetesen meg fogjuk köszönni mindenkinek, akik támogatták az ügyünket, hogy mellénk, a lakosság mellé, az igazság mellé álltak, akkor is ha ez a mellénk állás olykor kissé ingatag, vagy változékony volt, akkor is ha első perctől és akkor is ha csak a célfotó erejéig.

SZÁMUNKRA, ÚJBUIDA LAKOSSÁGA SZÁMÁRA, A CIVILEK ÉS CIVIL SZERVEZETK SZÁMÁRA EZ NEM POLITIKÁRÓL SZÓLT, HANEM AZ ÉLETÜNKRŐL, AZ ÉLETMINŐSÉGÜNKRŐL, A KÖZÖSSÉGÜNKRŐL, A GYERMEKIENK ÉS UNOKÁINK JÖVŐJÉRŐL, EGY ÉLHETŐ KÖRNYEZET FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL. (Nem is értem, hogy politikusi szinten ez miért nem volt világos az első perctől kezdve)

Érdemes mindenkinek pártállástól függetlenül átgondolni a jövőre tekintettel, hogy a Civileket már nem lehet elküldeni az óvoda sarkába, hogy fejünket leszegve kérjük vakmerőségünk bocsánatát, nekünk már nincs mit veszteni azok után, hogy elvették tőlünk az elmúlt 30 évben a zöldövezeti jelleget, az élhető kerület varázsát, és csak futunk nap mint nap az események után. A Klímakatasztrófa napfényre kerülése arra talán jó volt, hogy gyorsabban lettünk felnőttek, és mára már értjük, hogy nem lehet fotelból csodákra várni, nem lehet hinni politikai ígéreteknek, jöjjön az bárhonnan is, mert különben az utolsó dolgot is elveszik tőlünk, amit úgy hívnak HIT és REMÉNY…   Ez az oka annak, hogy hazánkban a választásra jogosultak 40%-át már nem érdekli a “nagypolitika”, mondjuk ki politikai apátiába süllyedtek, nem hisznek már egyik oldalnak sem, és ezért könnyen lehet, hogy távol fognak maradni a választásoktól is, ha nem változtatnak a jelenlegi kommunikáción egyik vagy másik oldalon. Aki pedig azt hiszi nélkülük választást lehet nyerni, az pont olyan naív, mint aki azt gondolta, hogy a Kelenföldi Városközpont eladására kiírt pályázaton majd alig várják a befektetők hogy a kétszintes Városközpont helyén egy kétszintes Városközpontot építsenek.

Sajnos a rendkívüli ülésnek volt egy nagyon sajnálatos mondata is, amit én igyekszem azonnal elfelejteni, remélem annak is sikerül, akinek címezték, miszerint a Városközpont környezetében élőket képviselő Civil személyt milyen megmozduláson (felvonuláson) látták. Kétségkívül ez volt az mai nap mélypontja, ami elgondolkoztatja az embert, hogy Civilként, magánszemélyként ki és milyen jogon szerez be információkat a magánéletünkről. Nem állítom, hogy ez egy pagazus ügy, de attól még nem lesz szebb a leányzó fekvése, ha ez csak poniló volt. Nekem megadatott (sajnos), hogy egy olyan korban is éljek, amiről úgy énekelt egyik akkori kedvenc zenekarom, hogy Besúgok és Provokátorok, de nem szeretném a gyerekeim és unokáim érdekében, ha ez a korszak visszatérne.

Egy civil pedig az alábbiakat írta nekem miután végignézte a mai ülés közvetítését, hogy ne csak az én benyomásaim tükröződjenek (megjegyzem borzastóan diplomatikusan fogalmazta meg az illtő, amiről nyersebb változatban beszéltem:

“A közvetítést nézve az volt az érzésem, hogy a civil vélemények nem befolyásolták az álláspontokat, mert inkább a politikai barát-ellenség választóvonal és nem a tartalom szerint döntöttek a képviselők az ügyben. Azért reméljük, a lakossági igények nem esnek két szék között a pad alá!”