Vajon mennyit ér egy közvélemény kutatás, ha nem vonunk le belőle semmilyen tanulságot és egyáltalán reprezentatívnak tartják-e képviselőink ?
8 min read
2022 február-március hónapban egy 1500 fős, reprezentatívnak mondott közvélemény kutatást rendelt meg az Önkormányzat, amiben az Újbudaiakat kérdezték jó pár kérdésben részben szokásaikról, részben a helyi képviselőkről, alpolgármesterekről, polgármesterről, azok munkájáról, ismertségéről, munkájukkal kapcsolatos elégdettségünkről többek közt.
Azóta ennek a közvélemény kutatásnak az eredményének egyik fele az Önkormányzat jóvoltából az Újbuda.hu oldalon, a másik, a képviselőket érintő kérdéskör eredményei pedig a Lokálpatrióta jóvoltából nyilvánosságra kerültek. A kutatás eredményei jó néhány kérdésben elég lehangolóak voltak, a képviselők közül többen pedig meg is kérdőjelezték a kutatás reprezentatív jellegét (nekem személy is többen így fogalmaztak ) A Lokálpatrióta nem kíván beleszállni abba a vitába, hogy ez a kutatás reprezentatív volt vagy sem, de ettől még azt gondolom az Önkormányzat képviselő testületének és/vagy az Önkormányzat vezetésének ki kell modania és egyben nyilvánossá tennie, hogy reprezentatívnak tekintik-e vagy sem ezt a kutatást. Ha nem tekinti annak, akkor kezdményeznie kellene a kutató cégtől a nekik kifizetett 3,8 Milliós díj visszafizetését. Amennyiben viszont reprezentatívnak tekinti, akkor itt az ideje megismerni a kerületi vezetés és akár személy szerint a képviselők álláspontját, hogy leszűrtek-e és ha igen milyen következtetéseket a feltett kérdésekre adott válaszokból.
Mivel az anyagban a kérdés feltevések szempontjából szerintem is voltak súlyos szakmai hibák, ezért azt is meg kellene vizsgálni az Önkormányzatnak, hogy amennyiben a kérdés kört a kutató cég állította össze, és a kutatás előtt ezeket nem egyeztette az Önkormányzat képviselőivel, akkor terheli-e és milyen mértékben felelősség a céget, és ennek vannak, lehetnek-e következményei. Ha viszont ezek a kérdések át lettek futtatva az Önkormányzatunk által kijelölt személyen, személyeken, akkor ezeket a kollégákat terheli-e felelősség, hogy szakami hiányosáágokkal összeállított kérdés sor engedélyezve lett.
Akik még nem látták volna esetleg a kutatás eredményét, azok az Önkormányzat által nyilvánosságra hozott részt ITT tekinthetik meg, a másik, a képviselőket érintő, Lokálpatrióta által nyilvánosságra hozott részét pedig ITT meg ITT és ITT, no meg ITT, és végül ITT tekintheti meg, mivel öt cikkben is foglalkoztam a közvélemény kutatás eredményével.
Melyek azok a kérdések, amiben a Lokálpatrióta szerint feltétlen le kellenne vonni a következtetéseket az Önkormányzatnak, és persze ezen következtetéseiket örömmel fogdnánk, akár a Lokálpatriótán keresztül is, ha nyilvánosságra hoznák ?
- Figyelembe véve a kutató cég által átadott minta vételi összetételt illetve az 1500 fős kérdezetti számot reprezentítav vagy sem a kutatás ?
- Ha a minta vétel alapjén reprezentatív is, de a kérdések összeállítása csorbította-e az adott kérdéseknél a levonható következtetések lehetőségét ?
- Milyen oka volt annak, hogy Molnár Gyulára vonatkozóan bekerült kérdés a kutatásba, miközben akkor rég tudott volt, hogy az előválasztáson veszett, az ellenzéki listán pedig annyira hátul volt a sorban, hogy még matematika esélye se nagyon volt annak, hogy listán bekerül a Parlementbe, így egyértelművé vált, sem az önkormányzatban, sem a parlamentben nem fogja az Újbudaikat képviselni.
- Mi lehet az oka, hogy a megkérdezettek 87%-a nem tudta megnevezni a saját önkormányzati képviselőjét, 51% pedig semmilyen más kerületi képviselőt sem és a 4 alpolgármesterből kettő esetében is hasonlóan gyenge eredmény született.
- Milyen következtetéseket lehet levonni abból, ha pl. egy alpogármester spontán ismertsége 1-3 %, de még név szerint rákédezés alapján is csak 10%, majd ennek a maximum 10%-nak az illető munkájával teljesen vagy inkább elégedettek arána mindössze 30-35%, a szimpátia és a bizalom is 40-45%
- Mit gondolnak azok a képviselők és mit kívánnak tenni, akiknek az ismetsége saját válsztási körzetükben nulla vagy nulla közeli volt ?
- Jónak, elégségesnek tartja-e képviselőtestület és az Önkormányzat vezetése, a testületben résztvevő pártok, hogy a válaszadók 12% (teljes mértékben) + 40% (inkább igen) szerint az Önkormányzat figyelembe veszi a kerület lakosainak a véleményét döntéseiben. Ha ezzel nem elégedett, akkor miben látja ennek az okát, és miben kíván változtatni.
- Az adott témában kialakított önkormányzati álláspont kommunikációjában vagy annak késedelmes megjelenésében látják az okát, hogy a megkérdezettek 75% tud a Déli Körvasút és a VO, Budapestet elkerülő építési terveiről, de csak a 40% mondja azt, hogy az Önkormányzat által is javasolt VO-ás elkerülő vasútvonal megépítése jobb lenne erre. Mivel a második kérdésre 48% semmilyen választ nem tudott adni, így elképzelhető, hogy Ők nem is ismerték az Önkormányzat álláspontját, ez pedig vagy a gyenge kommunikációt, vagy az álláspont megkésett ismertetését sejtetei. A kjérdőjeleket tovább növeli, hogy a kutatás szerint az információkat a legtöbben az Újbuda újságból nyerik, amiben nem egyszer volt szó erről a támáról.
- Sikerült-e levonni a megfelelő következtetéseket abból, hogy a felmérés szerint a megkérdézettek 60% a Kelenföldi Városközponjt felújítását szeretné és nem a lebontását, amit a helyi Városközpont megmentéséért létrejött mozgalom peticiójában 25.000 aláíróval meg is erősített. Ha most már egyértelmű, hogy egyetlen irány lehetséges a felújítás, akkor erre vonatkozóan megtörtént-e az egyeztetés a Fővárossal és mikor történik meg végre az illetékes civil szerveztek bevonása ebbe a folyamatba. Mikor jelöl ki személyeket az önkormányzat egy oylan munkacsoprot létrehozása érdekében, akik a felújítás kötségeit, lehetséges forrásait mérik fel, továbbá egyeztetnek a Fővárossal, miként kívánnak ebben Ők részt venni.
- A válaszadóknak csak a 8% veszi igénybe a kerületi óvodákat, bölcsödéket. Ennek az alacsony férőhelyek, vagy a szolgáltatás minősége az oka, vagy itt egy szakmai hiba érzékelhető, mert ennek kellett volna lenni egy előzmény kérdésének, ami úgy szól, Önnek vannak-e a családban olyan életkorú gyermekei, akiknek szükéges lehet óvodai, bölcsődei ellátásra. Nagyon nem mindegy, hogy a kerüelt lakosságának csak 10-a veszi ezt igénybe (és ha igen miért), vagy pechesek voltunk és a mintavételben csak a kérdezettek 10%-nak volt ilyen korú családtagja, azaz a 10% 10%-a alapján a kerület lakosainak 1%-a nem veszi igénybe csak a kerületi bölcsődék és Óvodák szolgáltatásait.
A kérdéseket még lehetne sorolni, de a cél inkább a figyelem felhívás volt, hogy a megfelelő emberek a megfelelő helyeken tegyék fel a megfelelő kérdéseket önmaguknak, hogy legyenek következtetések és azok legyenek nyilvánosak. Mert ha ez nem történik meg, akkor teljesen feleslegesen költöttünk erre az adófizetők pénzéből közel 4 millió Forintot.
Itt kell megjegyeznem, hogy a kerületi civil szerveztekből többen illetve az Újbudai Civil Tanács is feltette magának a kérdést, hogy mi az oka és min kell változtatni, hogy az 1500 megkérdezettből miért csak 168-an tudtak felsorolni kerületi Civil szervezeteket. Ezt a magunk részéről elég gyenge eredménynek gondoljuk még akkor is, ha arra a kérdésre, hogy bízik-e abban a kérdezett, hogy a civil szervezetek a kerület érdekeit képviselik, a megkérdezettek 76%-a igennel felelt. Azt természetesen nem szabad szőnyeg alá söpörni, hogy ha ilyen sokan elégedettek, akkor miért tudott a válaszadók töredéke megnevezni civil szervezetet, akivel egyébként elégedet és a kerület érdekeit képviseli.
A civilektől nem esik távol az önkritika, a hibáink elemzése sem, így számunkra ez a felmérés azt mutatja, hogy még erőteljesebb kommunikációt kell folytatni a lakosság irányában, és a Civil szervezetek tevékenysége mellett a nevüket is jobban be kell ágyazni a köztudatba. Azonban ha abból indulunk ki, hogy különböző ügyekben (mert mi ügyek mellett állunk ki) pl pertíciók esetében milyen nagy számban tudtunk aláírásokat összegyűjteni az adott ügy mellett, érdekében, az megerősíti a kutatásnak azt a részét, hogy az Újbudaik nagy többséggel megbíznak a civil szervezeteikben, és szerintük a kerület érdekeit képviselik. Ez pedig visszajelzés az Önkormányzat részére is, hogy a Civil szervezetekkel történő együtt működés kiemelt fontosságú és a lakosság elvárásával egybeesik.
